Elszigetelődő Baszajev

A Kreml második csecsen háborút követő stabilizációs törekvéseinek befejező mozzanataként értékelik elemzők a vasárnapi parlamenti választást, amely kiteljesítve a hatalmi ágakat, megszüntetheti a szeparatista erők legitimitásának maradékát. Mindez természetesen legfeljebb Baszajevék elszigetelésének újabb lépéseként, semmint a konfliktus lezárásaként értelmezhető.

Mindenki mást vár a 18 tagú felsőház és a 40 tagú alsóház megválasztásától. Moszkva elsősorban azt, hogy a körülményekhez képest szabadnak nevezhető választás meggyőzi a világ szkeptikus közvéleményét, hogy az elszakadásért folyó két véres háború után Csecsenföld visszatért az Oroszországi Föderáció alkotmányos mezejére. A helyi politikai elit eddig jelentős részben lefojtott politikai aktivitásának kiteljesedésében bízik. Ezt jelzi, hogy bár az egyre inkább elszigetelt szeparatista tábor nem vett részt a kampányban, de a helyekért nyolc párt 353 jelöltje szállt versenybe. Az előrejelzések alapján az Egységes Oroszország 47, a kommunisták 17, míg a két szociálliberális párt, a Jabloko és az SZPSZ pár százalékra számíthat. A nemzetközi közvélemény elsősorban abban bízhat, hogy a hatalmi ágak formai kiteljesedése után a kialakult rendszer megtelik politikai tartalommal is, s a köztársaság jövőjével kapcsolatos elképzelések nem a harctéren, hanem a parlament falai között ütköznek majd meg, ami hozzájárulhat a térség nemzetközi szempontból is egyre fontosabb stabilizálódásához.
Addig azonban hosszú még az út, bár a felmérések azt igazolják, hogy a csecsenek belefáradtak a majd másfél évtizedes háborúskodásba, és nem kérnek a vahabita eszmékből. Míg három éve még csak 67, addig most a lakosság 86 százaléka támogatja, hogy a köztársaság ne szakadjon el Oroszországtól. A moszkvai Szociális Marketing Intézet felmérése szerint ugyanakkor a csecsenek fele hisz a választások teljes szabadságában. Nagyjából hasonló volt a hangulat nemrégiben Afganisztánban is. Az európai szervezetek ugyan ezúttal sem küldtek hivatalos megfigyelőket, kizárva a szabad választás lehetőségét az erőszak árnyékában, vezető külföldi diplomaták utóbbi hetekbeli nyilatkozatai alapján a Nyugat a korábbinál megértőbbnek látszik a rendezési folyamat iránt. Mindez azzal is magyarázható, hogy sokakat elriaszt a radikális iszlám eszmék térségbeli terjedése.