Az orvosok, mentőtisztek, sofőrök, a központi irányítók a speciális járművet maguk között csak „babakocsinak” becézik, utalván felbecsülhetetlen szerepére az életmentésben. A kicsi gyermekek sürgősségi ellátása más jellegű szakmai tudást, speciális műszereket és gyakorlati felkészültséget kíván, mint amikor felnőttről van szó. Szerencsére a fővárosban a gyermekkórházakban és más sürgősségi, illetve speciális intézményekben az orvosok, valamint a mentőszolgálat munkatársai rendkívül összetartó emberek. Ami talán alkati dolog is, fakadhat a közösen átélt nehéz pillanatokból, a feléjük áradó szeretetből. Hosszú évekig szembesültek azzal a képtelen és dühítő helyzettel, hogy a mentőautókban a felnőttekhez méretezett felszerelések, műszerek a kisebb gyermekeknél nem alkalmazhatók. S bizony az is előfordult, hogy emiatt veszítettek el valakit.
1998-ban kiemelkedően magas volt a riasztások száma. Gesztes Éva orvosnő és László Endre Márton üzletember – aki humánus indíttatásból fiatalkora óta mentőzik – bíztak abban, hogy elhivatottsággal, szakmai tudással és a civil társadalom öszszefogásával előbbre juthatnak. Úgy gondolták, közadakozással összejöhet a pénz egy, a gyermekekhez „igazított”, a legmodernebb felszerelésekkel ellátott, speciális rohamkocsira. Az említett orvosi körben és az Országos Mentőszolgálatnál társakat is találtak mindehhez. Így jött létre a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány. Kezdetben a főváros 12 kórházának 31 orvosa karitatív alapon vállalta a szolgálatot, és a befolyt adományokból tízmillió forint értékű speciális felszerelésre tellett. Az autó üzemeltetésének költségeit a mentőszolgálat vállalta át. A munkamorálra jellemző, hogy az eltelt hat évben a 24 órás szolgálatban egyetlen ünnepkor sem volt fennakadás. Pedig – ahogyan ma is – az orvosoknak főállásukban, a kórházakban is helyt kell állniuk, ott is van éjszakai és hét végi ügyelet. Nem beszélve arról, hogy a saját családra is gondolni kell, és a kettős elkötelezettség különösen jó szellemi és fizikai készenlétet kíván. Itt mindenki büszke a hivatására, de – mint dr. Krivácsy Péter, a kuratórium elnöke megjegyzi – senki nem akar a másik elé tolakodni, különösképpen kitűnni.
A kollegialitás és a másik ember megbecsülése részben a rendkívüli feladatokból fakad, ha valakinek időközben másfelé vezet az útja, még évek múltán is visszakívánkozik a csapatba. A közadakozásból, a pályázatokból, a támogatásukat szolgáló rendezvények összegéből 2004 áprilisában eljutottak oda, hogy magukénak mondhatják Európa legjobb gyermekmentő járművét. A rohamkocsit Németországban tervezték és gyártották. Belső kialakításának alapját az Országos Mentőszolgálatnál alkalmazott rohamkocsi felszerelése adta. Ma egy negyvenmillió forintos értékkel rendelkezik az alapítvány. A gyermekrohamkocsi voltaképp úgy tekinthető, mint egy bármilyen helyszínen működésbe hozható mobil intenzív osztály.
A mindössze néhány kilogrammos lélegeztetőgép története is jellemző. Mindent tud, amit egy modern, számítógép vezérelte respirátor nyújthat, az újszülött és a felnőtt beteget egyaránt segíti. Az üzembe állításához kellett némi szakmai bátorság, hiszen Magyarországon itt használták először.
– Az utóbbi időszakban a Hír Televízió által szervezett Szent Márton-napi borárverésből csaknem 20 millió forint folyt be. Ebből az összegből már a vidéki mentőszolgálatok munkatársait is segíteni tudtuk. Speciális életmentő felszereléseket szereztünk be a számukra, egy-egy készlet értéke hatszázezer forint volt. Ezzel párhuzamosan rendszeresen tartunk gyakorlatokat, képzéseket vidéki városokban mindabból, amiben mi már előbbre tartunk – emel ki néhány adatot, eseményt tevékenységükből dr. Krivácsy Péter. Fél éve bízták meg a kuratórium elnökségével. Gyakorló orvos, aki pályakezdésétől ezzel a területtel kötelezte el magát.
A rohamkocsi személyzete évente többször is részt vesz továbbképzéseken, ahol nemcsak az elméleti tudást gyarapítják, hanem úgynevezett fantombábuk segítségével a legváratlanabb helyzeteket idézik meg. Létezik például olyan újraélesztő bábu, amely képes arra, hogy saját szív- és lélegző hangot adjon ki. Sőt egy kis vezérlőegységgel a kóros szívzörejek és légzési zavarok is imitálhatók.
Az is figyelemre méltó, ahogyan ez a civil szervezet (amely végül is állami feladatot vállalt át) az Országos Mentőszolgálattal kialakította a munkaszervezést és a gazdasági együttműködést. A rohamkocsi működtetési költségeiről, az állományukba tartozó személyzet béréről ők gondoskodnak. Az alapítványt segítő orvosok kezdetben karitatív alapon dolgoztak, ma már fizetik az itteni munkájukat. Viszont a rohamkocsi felszerelését, az ellátáshoz szükséges anyagokat, műszereket az alapítvány fedezi. A speciális járműnek az irányítása is nagy körültekintést kíván, hisz csak egy van belőle az országban. Alapvető szempont, hogy ne hívják fölöslegesen, ugyanakkor mindig ott legyen, ahol csak ezzel a felszereltséggel lehet segíteni. Ez a döntés az Országos Mentőszolgálat központi irányítócsoportjára hárul, akik évtizedes tapasztalatokkal és helyzetismerettel rendelkeznek. Ezért ha a Markó utcai központtól, ahol a rohamkocsi állomásozik, távolabbi helyszínre riasztják, egyszerre indítják el az úgynevezett általános mentőegységet és a speciális kocsit.
– Ez azért jó megoldás, mert ha valaki súlyos, életveszélyes állapotban van, minden pillanat számít. Ha a helyszínhez közelebb lévő kollégáink előbb érnek oda, elvégzik a legfontosabb életmentő beavatkozásokat. Mi pedig továbbvisszük a folyamatot. Az is megtörténik, hogy a már ott lévő kollégáink, látván a speciális ellátás szükségességét, segítséget kérnek tőlünk – mondja az ügyeletes orvos.
Egy alkalommal éppen egy mozgássérültek intézményében volt a speciális autó, egy rosszulléthez hívták őket. Elvégezték a munkájukat, épp indultak volna tovább, amikor pánikszerű futkosás kezdődött körülöttük. Egy gyerek kiesett a harmadik emeletről. Még a sokkos állapot bekövetkezte előtt sikerült megkezdeni az ellátását, majd rendkívül gyorsan a megfelelő kórházba vinni.
A gyermek több operációval, de túlélte a balesetet.
De nem csak balesetekről van szó, munkájuk egyharmadát azok az esetek teszik ki, ahol súlyos állapotban lévő, lélegeztetett kisgyermekeket kell egyik kórházból a másikba szállítani, akár a fővárosban, akár vidéken. Nem kis örömmel említik, hogy a gyerekek állapota az „utaztatás” alatt nem romlott, sőt volt, akit még jobb állapotban adtak át a fogadó kórháznak, mint ahogyan megkapták.
Jelenleg 22 gyermekintenzíves orvos, öt hivatásos mentőápoló, hét hivatásos mentő-gépkocsivezető alkotja ezt a különleges csoportot. Zömmel fiatalok, de vannak visszajáró idősebb kollégáik is. A pánikba esett hozzátartozók többnyire a gyors segítséget, a higgadt, de villámgyors mozdulatokat érzékelik. Csak amikor a gyermeket biztonságban tudják, s már gyógyul, akkor keresik vissza, kiknek is mondhatnának köszönetet.
Az alapítványhoz ma már egy másik jármű is tartozik. Ez egy úgynevezett mentőorvosi személyautó, amelynek ugyanaz a felszereltsége, mint a rohamkocsié. Azt szeretnék, ha mielőbb „munkába tudna állni”, hiszen nagy szükség lenne rá. Bíznak benne, hogy az állami mentőszolgálattal ezúttal is sikerül szerződniük. Panaszt ugyan nem hallani tőlük, de tény, hogy a „babakocsi” eddig 40 ezer kilométert futott, előbb-utóbb szükség lesz a cseréjére…
origo.hu
Brüsszel vs. Magyarország: már több mint 40 ezren követelik Magyar Péterék távozását
