Minden negyedik magyarországi nagyvállalatnál történt gazdasági bűncselekmény az elmúlt két évben – ismertette felmérésük eredményét Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers (PwC) üzletág-igazgatója. A világban ez a mutató eléri a 45 százalékot. Az igazgató szerint a magyar statisztika azért szebb, mint a valóság, mert a cégek jelentős része nem számol be az őt ért kárról, azt ugyanis presztízsveszteségnek tartja.
A pénzügyi károk 17 százaléka egy- és tízmillió dollár közé tehető. Az elkövetők által okozott károk átlagos összege hazánkban meghaladta a 800 ezer dollárt, azaz a 170 millió forintot, míg az ilyen típusú visszaélések globális átlaga kétmilliárd dollárra rúgott. Magyarországon a cégeknek okozott károk közül a leggyakoribb a csalás, valamint a lopás és a hűtlen kezelés. Mindkettő 38-38 százalékot tesz ki, míg kilenc százalékban a cég pénzügyi adatait hamisították meg az elkövetők, hét-hét százalékban észleltek korrupciót, valamint bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményt.
A legtöbb kárt a saját alkalmazottak okozzák, az esetek 58 százalékában ugyanis ők követik el a bűncselekményeket – Kelet-Európában arányuk „csupán” 28 százalék.
Magyarországon leggyakrabban a fogyasztási cikkeket értékesítő kiskereskedelmi üzletekben, a pénzügyi szektorban, illetve a telekommunikáció területén tevékenykedő társaságoknál történik gazdasági bűncselekmény. Az elkövetők 22 százaléka a felső, 13 százaléka a középvezetők közül kerül ki, míg a fennmaradó 65 százalék egyéb más kategóriából. Döntően a férfiak tévednek meg: az elkövetők 95 százaléka közülük kerül ki, s csupán öt százalék a nő. Az eltűnt vagyon mindössze 32 százaléka térül meg.

Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el