Megdöbbentő kép: hétköznap, még este tízkor is bevásárlókosarakat tologató emberek légióival lehet találkozni az éjjel-nappal nyitva tartó szupermarketekben. A vásárlóközönség láthatóan zömmel nem a gazdagok közül kerül ki. Bombasztikus akciók gondoskodnak az illúzióról, hogy a reklámok álomvilágába bárki beléphet. 1993-ban Kanadából indult a mozgalom, ami a tudatos fogyasztói magatartás globális terjesztését tűzte ki célul. Fogyasztói társadalomban élünk, de a fogyasztás szabadsága csak illúzió – hívják fel rá a figyelmet – mivel számtalan rafinált, pszichológiai és gazdasági trükkel, kikerülhetetlen reklámözönnel ösztönöznek mindnyájunkat az erőnk, valós szükségleteink feletti költekezésre – a tömegek pedig védtelenek a manipulációkkal szemben. Ez a „multiknak” jó, de a világnak nem. Hovatovább az egész emberiséget fenyegeti létében. Miközben egyre intenzívebb fogyasztásra ösztönöznek mindenkit, a boldogsághozónak beállított javak előállítása hosszú távon fenntarthatatlan mértékben veszi igénybe környezetünket. Az energiaigény, a kontinensek közötti szállítás környezeti terhelése, a csomagolt termékek fogyasztásával járó rengeteg szemét mára ökológiai katasztrófával fenyeget. „Másképp kellene élni” – olvasható a mozgalom kiáltványában. Szándékuk szerint a Ne vásárolj semmit!-nap egy lépés ebben az irányban. Kiállás „a krónikus túlfogyasztás ellen, ami szinte minden környezeti, pszichológiai és politikai gondunk forrása”. A túlfogyasztás következményeinek komolyságát tudományosan is bizonyították.
Az úgynevezett ökológiai lábnyom fogalmának segítségével mérhető, hogy az egyes emberek, társadalmak életmódjának fenntartásához hány hektár terület kell. Ha a világon mindenki úgy élne, annyi energiát, nyersanyagot fogyasztana, mint az USA polgárai, a Föld jelenlegi népességének ellátásához hat bolygóra lenne szükség. Mi, magyarok is élen járunk a túlfogyasztásban: a mozgalom honlapja szerint „ha mindenki olyan nagylábon élne, mint egy átlagos magyar, akkor három bolygóra volna szükségünk”. Ez azt jelenti, hogy ökológiai lábnyomunk háromszorosa a normálisnak. Pedig a magyarországi viszonyokra nem lehet azt mondani, hogy dőzsölnénk.
Újhelyi Kata, a mozgalom magyarországi szóvivője azt hangsúlyozta: a fogyasztói böjttel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a boldogságot, a megelégedettséget – a reklámok szuggesztióival szemben – nem a boltokban találjuk meg, éppen ellenkezőleg. Ahogy mondja, a legfontosabb, hogy megtanuljuk kritikával kezelni fogyasztói igényeinket. A „kevesebb” sokszor több – ezt kellene megértenünk. A Ne vásárolj semmit!-nap alkalom arra, hogy kiszálljunk a fogyasztói társadalom mókuskerekéből, és elgondolkodjunk arról, mire is van valójában szükségünk, és mennyi energiát pazarolunk el a felesleges, sőt sokszor kifejezetten kártékony dolgok utáni hajszában: ez a nap alkalmat kínál arra, hogy felvessük a kérdést, vajon tudatában vagyunk-e annak, hogy az általunk biztosított „keresletnek” milyen társadalmi és környezeti hatásai vannak? Tudjuk-e, hogy micsoda környezeti gondokat okoz a háztartási hulladék, és hogy ezek mennyisége karácsonykor például húsz százalékkal megugrik? – tette fel a kérdést.
De mi is az a „tudatos fogyasztás”? Miben nyilvánul meg ez a mindennapokban? Újhelyi Kata szerint az egész odafigyelés kérdése. Meg kell nézni, hogy mit vásárolunk, a termék előállításának milyen társadalmi és ökológiai hatásai vannak. De nemcsak a termékekről, hanem a szolgáltatásokról is szó van. Például nálunk, Magyarországon igenis oda kellene figyelnünk arra, hogy lehetőleg kiskereskedőknél vásároljunk, hiszen minden nagy bevásárlóközpont megnyitása fokozott környezeti terhelést jelent, többek között a megnövekedett autóforgalom miatt. Nem beszélve arról, hogy ha megnyílik egy ilyen központ, kis boltok tucatjai mennek tönkre. Akik pedig a multihoz járnak, pénzüket nekik adják, ahelyett, hogy a hazai vállalkozókat erősítenék. Az eszményi az lenne, ha amire szükségünk van, közvetlenül a termelőtől vehetnénk meg.
„Akkor történt, amikor először hallottad, hogy a jégtáblák megolvadnak a jegesmedvék alatt? Vagy amikor olvastad, hogy már az anyatej is mérgező? Vagy amikor először kóstoltál igazi, édes, lédús házi paradicsomot? Esetleg amikor rájöttél, hogy ha a Föld lakosságának csak a fele úgy él, mint mi, 20 év múlva mind hullák leszünk?” – teszik fel a kérdést a mozgalom kiáltványában. Mint írják, november 25-én „megtagadjuk a részvételt”, magunk mögé dobjuk szokásainkat, és új szemléletmódot fedezünk fel.
Budapesten, a Ne vegyél semmit!-nap alkalmából, holnap 12 és hét óra között a Bem rakpart 30. alatt nyílt napot tart a Tudatos Vásárlók Egyesülete. Ma 13 órakor Székesfehérváron, a Gaja Környezetvédelmi Egyesület szervezésében konferencia lesz, többek között előadást tart Lányi András, az Élőlánc Magyarország Mozgalom vezetője, a Védegylet alapító tagja.
origo.hu
Így lesznek nyitva a boltok a hosszú hétvégén
