Kampány előtti pozícióosztás a tb-alapoknál

Hírverés mellőzésével alakultak meg a múlt héten a társadalombiztosítás (tb) két ágát ellenőrző testületek. A rossz emlékű tb-önkormányzatok 1998-as megszüntetése után a szakszervezetek és a munkaadók képviselői most újra felügyelhetik az idén több mint 3034,7 milliárd forinttal gazdálkodó alapokat. Frajna Imre (Fidesz) a választások előtti pozícióosztogatásnak tartja a testületek felállítását.

Bár a tb-alapok társadalmi kontrolljának biztosítását a szakszervezetek három éve hangosan követelték, a kérés teljesülésének végső aktusa mégis csendben, szinte titokban történt meg. Szili Katalin a múlt héten a Parlament delegációs termében adta át a felkérőleveleket a tb két ágát ellenőrző testületek tagjainak. Az eseményen csak meghívottak vehettek részt, köztük volt Kiss Péter kancelláriaminiszer és Csizmár Gábor munkaügyi miniszter.
A kilencfős Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület és a tizenegy fős Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület létrehozásáról szóló törvény szeptember 1-jén lépett hatályba. Érdekes, hogy a tb pénzügyi alapjainak állami felügyeletéről szóló 1998-as törvény módosítását a közszolgálatot érintő Prémium évek programról szóló munkaügyi törvénybe „csomagolva” fogadta el júniusban a parlament.
*
A szabályozás szerint a testületek tagjait az Országgyűlés elnöke nevezi ki három évre, mandátumukat legfeljebb egyszer lehet meghoszszabbítani, s a tagok évente készítenek beszámolót munkájukról.
A kormány eredetileg egyfajta tanácsadói testületet akart létrehozni, amelynek nem lehetett volna tagja választott szakszervezeti vagy munkaadói tisztségviselő. A szakszervezetek tiltakozására ezt a kitételt törölték, bár a rendelkezés szerint tagnak továbbra is olyan személy kérhető fel, aki az adott ágban „kiemelkedő szakismerettel rendelkezik, és széles körű szakmai tapasztalatokat szerzett”. Ennek ellenére szakszervezeti oldalon javarészt elnökök, főtitkárok foglalnak helyet. A testületek a befizetett járulékok „hatékony felhasználásának” érdekében véleményezik a tb-alapok zárszámadásáról szóló törvénytervezetet, vizsgálatot kezdeményezhetnek, s iratbetekintési jogosultsággal rendelkeznek.
A választások előtti pozícióosztogatásnak tartja a testületek felállítását Frajna Imre, aki 1997-ben szakértőként részt vett az Egészségbiztosítási Önkormányzat és az Országos Egészségpénztár tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság munkájában. A Fidesz szakpolitikusa ezt azzal indokolta, hogy a tb-alapokat már eleve számos szerv, például az Állami Számvevőszék is ellenőrzi. Frajna szerint a „károkozási képességet” csökkenti, hogy a tb-önkormányzatokkal ellentétben a mostani testületeknek már nincs irányítói pozíciójuk.
Ismert, a Fidesz már 1993-as létrehozásukkor is ellenezte a tb-önkormányzatokat, így ígéretéhez híven 1998-ban, rögtön a kormányváltás után megszüntette a szakszervezeteknek és a munkaadóknak is helyet adó rendszert, az alapokat pedig állami ellenőrzés alá vonta. Addigra már a társadalom, de a politikusok tűrésküszöbét is meghaladta az egyfajta szocialista-szakszervezeti fellegvárnak tartott rendszerben tapasztalt pénzpazarlás, a több esetben bíróság elé kerülő korrupciógyanús ügyek. Például az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke, Sándor László – aki ma a milliárdos költségvetésű Közmunkatanács elnöke a munkaügyi tárcánál – 150 milliós működési előleg átadását engedélyezte 1995-ben egy olyan „klinikai és diagnosztikai centrum” részére, ami még meg sem épült. Az önkormányzat elnökségének döntése nyomán máskor negyedmilliárd forintot fizettek ki az országos vényellenőrzési rendszer néven ismertté vált számítógépes programra, miközben azt sem sikerült eldönteni, hogy a szoftver egyáltalán működik-e.