Két verzió Gyurcsány gazdagodására

Egy hét múlva zárja le hat hónapos működését az Apró–Gyurcsány- érdekkör gazdagodását vizsgáló bizottság. Az kétséges, hogy sikerül közös jelentésben összegezni a testület munkáját, most ugyanis két, gyökeresen eltérő tartalmú dokumentum fekszik a képviselők előtt.

Jövő héten szavaz a parlamenti vizsgálóbizottság a féléves munkáját összegző jelentésről. Tegnap a képviselők nem jutottak dűlőre a bizottság fideszes elnöke, Szijjártó Péter által benyújtott jelentéstervezet ügyében, amely azt tartalmazza, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meggazdagodásában, milliárdossá válásában nagy szerepet játszottak állami források, politikai-gazdasági kapcsolatok, valamint az az érdekeltségi rendszer, amelynek tagjai hol az állam, hol a magánszféra, hol pedig a gazdaság oldalán kaptak szerepet.
A dokumentum kifejti: Gyurcsány és érdekköre vagyonosodásában nagy szerepet játszottak a cégeinek rendszeresen juttatott, öszszességében több száz millió forintot kitevő állami megrendelések, támogatások és hitelek. A kormányfő jelenlegi és volt cégei számos olyan privatizációs tranzakcióban vettek részt, amelyek mentén súlyos jogi és erkölcsi aggályok vetődtek fel. Többször előfordult, hogy egy-egy állami cég sok millió forintért felújította vagy visszabérelte azon ingatlanokat, amelyeket nem sokkal korábban a Gyurcsányhoz köthető cégeknek alacsony áron eladott. A tervezet szerint az adófizetők számára kárt okozó, a vizsgált érdekkörhöz tartozó egyes cégek számára viszont busás hasznot hozó eladások mentén gyakran tűntek fel olyan személyek, akik ma magas államigazgatási, gazdasági pozíciókban ülnek, és kinevezéseiket a Gyurcsány-, illetve a Medgyessy-kormány hivatali ideje alatt kapták meg.
A Szijjártó-féle tervezet jogi szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy a balatonőszödi és a fővárosi Szalay utcai volt állami ingatlanok eladása kapcsán felvetődik a gyanú, hogy a miniszterelnök társaságai színlelt lízingszerződést kötöttek az eladó állami intézménnyel. Jogszerűtlen döntés alapján jutott 2003-ban Gyurcsány Ferenc több mint 70 millió forintnyi osztalékhoz, amely jogsértő állapot a rendelkezésre álló dokumentumok szerint máig fennáll – olvasható a tervezetben. A Fittelina Kft.-vel összefüggésben megállapítják, hogy a Gyurcsány Ferenc és családtagjai birtokában lévő budapesti villán a cég által elvégzett luxusberuházások adócsalás gyanúját vetik fel, ezt azonban a vizsgálóbizottság nem tudta tisztázni, mivel a kormánypártok elutasították a kérdés napirendre vételét.
A dokumentum kitér a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációjára is, mondván, ennek folyamán súlyos vagyonvesztés érte az államot. Megjegyzik: az eljárás győztese egy olyan cég lett, amely korábban megvásárolt egy Gyurcsány érdekeltségi körébe tartozott vállalatot.
A bizottság szocialista alelnöke, Csiha Judit áttekinthetetlennek, hiányosnak és elfogadhatatlannak nevezte a tervezetet, valamint kifogásolta, hogy azt Szijjártó Péter nem látta el kézjegyével. Szóvátette, hogy az anyag nem tér ki a bizottság által lefolytatott meghallgatásokra, illetve ezek tanulságaira. Csiha csatlakozott párttársa, Vadai Ágnes felvetéséhez, amely szerint az ugyancsak szocialista bizottsági tag, Tóth Károly két hete benyújtott jelentéstervezetét kellene tárgyalniuk. Szerintük az ennél később kelt Szijjártó-féle dokumentum csak egy ehhez benyújtott módosító javaslatként értelmezhető. Emlékezetes, hogy Tóth Károly tervezete két pontban foglalta össze a testület munkáját. Eszerint a miniszterelnök vállalkozóként, az érvényes jogszabályok alapján, törvényesen végezte munkáját, az érdekeltségi körébe tartozó cégek jogszerűen jutottak állami forrásokhoz. Megállapítja továbbá, hogy Gyurcsány Ferenc közszereplőként nem használta fel befolyását cégei érdekében.