Vannak olyan felmérések, amelyek szerint a jogosult polgároknak alig húsz százaléka járul majd az urnákhoz, amire választások esetében a rendszerváltás óta még nem volt példa Szlovákiában. Pedig a decentralizáció következtében éppen jövőre a megyék már önállóan gazdálkodnak, az állami költségvetésből ugyanis automatikusan kapják meg a személyi jövedelemadó harminc százalékát. A kormánynak január elsejétől semmilyen ráhatása nem lesz a pénzforrások felhasználására. Jogos és megalapozott tehát a felhívás, amely szerint „élni kell az alkotmányos joggal, el kell menni szavazni”. Merthogy ezentúl évente milliárdos összegekről döntenek majd azok, akik megszerzik a regionális kormányzati hatalmat.
*
Intő jel lehetne ezzel kapcsolatban a polgároknak, hogy mennyire erőteljesen készültek a pártok a választásra. Igaz, egyes politológusok szerint éppen a hatalmi vágy túllihegése riasztja el a polgárokat a választásoktól, hiszen olyan koalíciók születtek, amelyeket semmi mással nem lehet magyarázni, csak és kizárólag a hatalomközelbe jutás vágyával. Hiszen vannak megyék, ahol a szélsőséges nacionalisták szociáldemokratákkal és liberálisokkal fogtak össze, de – kirívó példa Nyitra megye – olyan is akad, ahol a kormánykoalíció pártjai fogtak kezet Slota nacionalistáival és a kormánykoalíciót lépten-nyomon szapuló Robert Ficóékkal, csak hogy megkaparintsák a hatalmat a Magyar Koalíció Pártjától (MKP), amely egyedül kormányozta a megyét.
Ezt az összefogást a szlovák politológusok egy része nagyon szerencsétlen „etnikai alapú szövetkezésként” értékeli, merthogy az elvtelenségen túl újraélesztheti a bizalmatlanságot a magyarokkal szemben. Egyelőre nehéz megítélni, bekövetkezik-e valamifajta etnikai alapú ellentét a választásokat követően, azonban le kell szögezni, hogy bár az MKP valóban négy megyében – Kassa, Besztercebánya, Nyitra és Nagyszombat – kényszerült arra, hogy egyedül mérettesse meg magát, s egyedül Pozsony megyében vállalták a magyarokat az MKP jelenlegi kormánykoalíciós partnerei, a kampányban nem került elő a „magyar kártya”.
Ezzel együtt – vagy ennek ellenére – a magyarok körében sem nagy a választási kedv, a felmérések szerint őket is az „országos szintű közöny” jellemzi. Ez viszont azt sejteti, hogy a magyarok mindenütt kiszorulhatnak a megyei kormányzásból, hiszen azok határait annak idején – még a „meciari” érában – úgy húzták meg, hogy a magyarok aránya egyik régióban se érje el még csak a harminc százalékot sem. Ez ellen pedig csak az országos átlagnál nagyobb választási aktivitással lehetne védekezni – ahogy történt ez 2001-ben a már említett Nyitra megyében. Hogy ezt a magyar választók közül mennyien értik meg, csak a választás napján, november 26-án derül ki.
origo.hu
Ilyen időjárásra számíthat a hétvégén, lehetetlen előre készülni
