Külvárosi kilátástalanság

A politikusok és az elemzők komoly vitát folytatnak arról, hogy a franciaországi zavargások spontán módon vagy előre megszervezetten, központilag irányítva robbantak-e ki. A Le Monde című napilap tegnap vezércikket szentelt a témának, kiemelve, hogy a történtek komoly kétségeket fogalmaznak meg a francia társadalmi modellről. A lap elemzője, Yves Bordenave szerint az a legnagyobb baj, hogy senki sem ismeri a jó megoldás receptjét.

Magas a munkanélküliség aránya, a külvárosokban élők semmiféle jövőképet nem látnak maguk előtt – Yves Bordenave szerint ez az igazi oka az egyre inkább eldurvuló franciaországi zavargásoknak. Az elemző osztja azokat a véleményeket, miszerint nem magával a bevándorlással van a gond, hanem azzal, hogy nem fordítottak időben kellő energiát a távoli szegény országokból érkezők társadalomba való beillesztésére.
A Le Monde című francia lap elemzője szerint arra lehet számítani, hogy a helyzet tovább romlik. A lázadók Nicolas Sarkozy belügyminiszter lemondását követelik, ez azonban nem lenne megoldás a problémákra. A külvárosi bevándorlók többsége tanulni és dolgozni szeretne, erre azonban nincs lehetősége – mondta lapunknak Yves Bordenave, aki szintén Észak-Afrikából érkezett családból származik. „Én itt élek Párizsban, soha nem is jártam Algériában, ahonnét a szüleim származnak, s így vannak ezzel a külvárosban randalírozó fiatalok is” – fogalmazott. A szakújságíró éppen ezért felhívta a figyelmet, hogy a rendbontók néhány kisebb csoporttól eltekintve nem a nyugati civilizáció, hanem saját helyzetük és a kormány ellen lázadtak fel. (Ezzel az állásponttal nem mindenki ért egyet, hiszen egyre többen az alapvető európai értékeket látják veszélyben – a szerk.)
Bordenave szerint hatalmas probléma, hogy senki sem készült fel arra, hogy egyszer lázadás törhet ki, így most sem az ország vezetői, sem a többi politikus nem tudja igazán, mit kellene tennie. Az illetékesek azonban szeretnék minél kevesebb áldozat árán lezárni a konfliktust, így a hadsereg bevetésére csak végső megoldásként gondolnak Párizsban – vélte Bordenave.
A Le Monde a többi újsághoz hasonlóan nagy terjedelemben foglalkozott a zavargással és annak okaival. A lap azt írta, „az az ország, amelyik az emberi jogok és a nagylelkű társadalmi modell bölcsőjének tartja magát, most mindenki szeme láttára bizonyul képtelennek arra, hogy megfelelő életkörülményeket teremtsen a fiatal francia polgárok számára”, vagyis a zavargások valódi kétségeket fogalmaznak meg a francia társadalmi modellről.