Az egyiptomi Alexandria partjainál kutató francia régészek már több hónapja gyanítják, hogy a szfinxszobrok darabjai és obeliszkek társaságában felszínre szállított hatalmas kőtömbök a pharoszi világítótorony darabjai voltak, most azonban meglelték az ókor hetedik csodájának tartott építmény egykori pontos helyét is – adta hírül a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
A háromszintes torony, amelynek tetején egy bronztálban égő szén fénye – a korabeli feljegyzések szerint – bonyolult tükörrendszer segítségével jutott el a szélrózsa minden irányába, hogy segítsen tájékozódni az alexandriai kikötőbe igyekvő hajósoknak, Kr. e. 270. körül, II. Ptolemaiosz uralkodása idején épült. A görög Szosztratosz tervei alapján létrehozott torony az akkori világ legmagasabb építménye volt, s a kikötőtől száz kilométerre lévő hajóknak is megmutatta az utat. A XIV. század első felében földrengés pusztította el, s darabjai olyan nagy területen szóródtak szét, hogy mostanáig nem sikerült megállapítani, pontosan hol állt. Egykori jelentőségére mindmáig csak az emlékeztetett, hogy a később épült világítótornyokat – a gigantikus jelzőberendezés szigetéről – sok nyelven már csak fárosznak nevezték.
Ibrahim Darwish, az alexandriai nemzeti múzeum igazgatója elmondta: a monstrum most megtalált alapja nyolcszáz négyzetméter kiterjedésű területet foglalt el. Egyiptom nemzetközi segítséggel szeretné helyreállítani a világ leghíresebb világítótornyát, ennek költségeit százmillió dollárra becsülik.
origo.hu
Óriási gázrobbanás rázott meg egy lakótelepet Győrben
