Megszüntetné a Széchenyi-kártya kamattámogatását a gazdasági tárca – értesült a Világgazdaság. (A konstrukciót a forráshiányos vállalkozások könnyebb, uzsorakamat-mentes hitelhez jutása érdekében hozták létre. Rulírozó jellegű, vagyis az elbírált hitelkeret összegéig – maximum tízmillió forintig – a pénzzel a vállalkozás bármikor szabadon rendelkezhet. A hitelfelvételhez készfizető kezességvállalás szükséges.)
A tervezett megszüntetésre nagy valószínűséggel a költségvetés helyzete miatt kerül sor, miközben ezzel mindössze egy-két milliárd forintos megtakarítás érhető el. A kamattámogatás a 2002. évi induláskori öt százalékpontról először három, az idén pedig két százalékra csökkent. A Magyar Nemzet információja szerint a kormány a kamattámogatás helyett inkább árfolyamgarancia-rendszer indítását szorgalmazza. Ez ugyanis nem a büdzsét terheli közvetlenül, hanem a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) jelentkezik. Úgy tudjuk, hogy az egyik alternatíva szerint a kamattámogatás megszüntetésére „csak” az öt- vagy a tízmilliós hitelt biztosító kártyák esetében kerülne sor. A rendszerben jelenleg 150-200 milliárd forint van kint a vállalkozóknál. A támogatás eltörlésével vagy szigorításával azonban nemcsak a forráshiányos kisvállalkozások járnak roszszul, hanem a bankok is. A szigorítás miatt nőhet a kamat, így kevésbé lesz vonzó a konstrukció, azaz csökken ügyfélszámuk, ezáltal profitjuk is. Ráadásul a kártyakibocsátó Ka-Vosz Rt.-nek a jövő év végéig aláírt szerződése van a támogatásról. Így a szigorítás minden bizonynyal a gazdasági érdekvédők ellenállásába is ütközik majd. Jogi szakértők szerint értelmezhetetlen e kormányzati törekvés, mivel a szerződés az ügyfél és a kártyakibocsátó között egyéves időtartamra jön létre, s addig nem rúgható fel. Úgy tudjuk, hogy maga az elnevezés is csípi egyes kormányzati tényezők szemét, hiszen a polgári kormány által létrehozott, sikeres Széchenyi-tervre emlékeztet.

Szijjártó Péter: Új gázerőmű építéséről és magyar kőolajmező feltárásáról állapodtunk meg Törökországgal