Idén Észtország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia volt a legsikeresebb a felkészülésben – állapítja meg az Európai Bizottság tegnap közzétett jelentése, amely valamennyi új tagországra vonatkozóan leszögezi, hogy a felzárkózást folytatni kell, s a lakosságot megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy az euróövezeti csatlakozáshoz milyen lépések szükségesek. Az összefoglaló szerint Észtország, Litvánia és Szlovénia 2007-ben, Ciprus, Lettország és Málta 2008-ban, Szlovákia 2009-ben, míg Magyarország és Csehország 2010-ben kíván csatlakozni az euróövezethez.
Valószínűtlen, hogy Magyarország és Csehország be tudja vezetni 2010-ben az eurót, a céldátumuk teljesítéséhez ugyanis radikális változtatásokat kellene végrehajtani a közkiadásoknál – állapítja meg az Economist hetilap legfrissebb száma. A közös uniós valuta előnyeiről a lap megjegyzi, hogy az euró átvétele költségcsökkenést eredményez, s megszünteti a saját valuta elleni spekulációs támadás veszélyét.
Gyurcsány kitart a céldátum mellett. A nemzetközi aggodalmak ellenére a kormányfő a Financial Times tegnapi németországi kiadásának úgy nyilatkozott: reális célnak számít az euró 2010-es magyarországi bevezetése. A magyar kormányfő a cikk szerint a távozó német kormány szemére vetette, hogy az a térségben túlságosan Lengyelországra összpontosított. A gazdasági lap ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy a bírálók szerint Magyarország a külföldi partnerekért folyó küzdelemben elhanyagolja saját gazdaságának átalakítását. A közigazgatási apparátus túlságosan nagynak számít, az egészségügyi rendszer betegeskedik, a beruházók pedig arra panaszkodnak, hogy nem költenek elég pénzt az oktatásra – írja a cikk, amely egy külföldi bankképviselő véleményét idézve úgy fogalmaz: ez a kormány többet beszélt, mint amennyit cselekedett.
Borul a finanszírozási terv. Hiába állította még a múlt hónapban is a pénzügyi tárca, hogy tartani tudják az előirányzott államadósság-finanszírozási tervet, immár bizonyossá vált: a külföldi kötvénykibocsátások lényegesen túllépik az idei évre előirányzott mérték felső határát. A forrásbevonás emelkedését az magyarázza, hogy a költségvetés idei finanszírozási igénye a tervezettnél lényegesen nagyobb lett, ez azonban a következő évek kiadásait is negatívan befolyásolja. A múlt héten teljesült újabb kötvénykibocsátás okának Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője a költségvetés finanszírozásának folyamatosságát jelölte meg. Nemcsak az államadósság, de az autópályák finanszírozása is kockázatot jelent a jövő évi büdzsében, a 2006-ra tervezett sztrádaépítéseknek ugyanis csak a töredéke szerepel a költségvetésben. A beruházások döntő része PPP-programokon keresztül valósul meg, ezek részleteiről a PM azonban csak januárra ígért tájékoztatást.
