Négy év elteltével újra téma lett az Ózd környékén szinte teljesen feledésbe merült kohászati martinsalakból épült házak helyreállításának ügye, egy járdánházi család mind a mai napig nem kapta meg azt a járandóságot, ami négy éve megilletné őket. Farkas Boglárka jogiasszisztens-hallgató kijelentette, családja az előző ciklusban hozott kormányrendelet értelmében szerződést kötött a helyi önkormányzattal 2001. szeptember 12-én a lakásuk újjáépítésére. Az ÉMI által felvett jegyzőkönyvben az áll, hogy forgalmi adó nélkül ötmillió forintnyi kártalanítás jár a családnak, s a település helyhatósága abból a pénzből fizeti ki a költségeket, amit a martinsalakos házak helyreállítására utalt át nekik az Orbán-kormány. A vitatott 75 négyzetméteres lakrészük tulajdonképpen toldásnak számít, a lakás teljes alapterülete 233 négyzetméter. Úgy véli, jogerős döntés született ügyükben a négy évvel ezelőtti szakvélemény megfogalmazásakor, s az ÉMI Kht. megállapításait nem áll módjában senkinek sem felülbírálni, főleg nem a községi jegyzőnek – meséli Farkas Boglárka.
Az önkormányzat csavart egyet a dolgon, s valamilyen oknál fogva egy régi tervrajz alapján ítélkezett Farkasék rovására, figyelmen kívül hagyva a korábbi ÉMI-felmérés eredményét. Úgy döntött a helyi hivatal, hogy mindössze 18 négyzetméternyi lakrész helyreállítását támogatja, miközben a kormánytól még 2001-ben megkapta a felújítás teljes költségét. A járdánházi határozat jogszerűségét vitatja a család, hiszen járna nekik a pénz. Másfél év telt el semmittevéssel, valódi aktatologatással, majd – Farkas Boglárka szavai szerint – hirtelen jött ötlettől vezérelve hozta meg elsőfokú határozatát a jegyző 2003-ban. Írásban közölték Farkasékkal: nem fizethető ki a 6,2 millió forint, mert a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal állásfoglalása értelmében csak 18 négyzetméter helyreállítására jár pénz a 75 négyzetméter helyett. A jegyző azonban elfelejtette közölni, hogy a járdánházi hivatal ajánlása alapján hozták meg döntésüket a megyei hivatal illetékesei. Egyelőre az önkormányzat halogatja a szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítését, s igyekszik lefaragni a költségeket. A jogiasszisztens-hallgató állítja, a hideg idő miatt 2001 telén már nem foghattak hozzá a munkához, mert a lakás minden helyiségébe ezen a 75 négyzetméteres, felújításra váró toldalékrészen keresztül lehet bejutni. Nem tudni miért, de a polgármester 2001 decemberében azt szerette volna, ha az építők azonnal megkezdték volna a munkát, most viszont azt mondja, nem jár a pénz. Kevés jövedelemből élünk – tette hozzá Farkas Boglárka –, s emiatt időzítették a kivitelezés kezdetét tavaszra, akkor ugyanis nem kell fűteni. A munka 2002-ben sem kezdődött el, a szervezés megállt, jogi hercehurcákon túl semmi sem történt azóta. Farkas Boglárka azt mondja, a 2001-es felújítási költségekhez képest most 25 százalékos áremelkedésről beszélnek az építőipari szakemberek, az időhúzás pedig sokba kerülhet nekik vagy az önkormányzatnak.
Farkas Boglárka nem érti a helyi önkormányzat bürokratikus hozzáállásának igazi okát. Mind a mai napig ez a 75 négyzetméteres terület a család legfőbb tartózkodási helye, ugyanakkor az ÉMI D kategóriás életveszélyességet állapított meg, ami tényleg komoly fenyegetettséget jelent édesanyja, nagymamája, húga és természetesen saját maga számára. Itt töltik szabadidejüket, az étkezés színhelye pedig szintén az ominózus lakrész. Úgy fogalmazott, az Orbán-kormány kötelezettséget vállalt a martinsalakos házak helyreállítására 2001 tavaszán, a Pénzügyminisztérium 2001-ben fizetett, ezzel szemben most sincs megoldás. A kohászati martinsalak vízzel érintkezve szétrepedezik, elporlad, s ezért veszélyes. A 2001-es kormányhatározat szerint csak annak a martinsalakból épített létesítménynek finanszírozható központi forrásból a helyreállítása, amely lakóépületként funkcionál. A jogszabályok ismeretében a korábban tésztagyárként üzemelő, kohászati martinsalakból épített melléképületüket is lebontották, mert úgy gondolták, egyik szomszédnak sem szeretnének bosszúságot okozni egy falomlással, ráadásul egy fillért sem kapnának a helyreállításra.
Ulrich Attiláné, Járdánháza polgármestere meglehetősen kacifántosnak nevezte az ügyet, szeretne rajta mihamarabb túljutni. Közölte, hogy az önkormányzat 7,5 millió forintot különített el helyreállításra, amely a számlájukon van. Szerinte azonban a Farkas családnak mindössze a 18 négyzetméternyi alapterületű létesítményre járna a 6,2 helyett 2,5 millió forint. Felhívta a figyelmet, az ominózus 75 négyzetméternyi épületrész nem lakószobának, hanem téli kertnek minősül, s ezért nem nyilvánították lakáscélú helyiséggé. Legalábbis az építésügyi szakember ezt állítja.
A polgármester számára érthetetlen Farkas Boglárka követelése, mert szerinte itt már nincs miről beszélni. Mindazonáltal azért sem kaphatnak Farkasék több pénzt – mutatott rá Ulrich Attiláné –, mert a 2001-es kormányrendeletben meghatározott, egy főre eső négyzetméterarányt messze meghaladja a 233 négyzetméteres lakásuk, s ezúttal a szabályok határozzák meg az úgynevezett martinsalakos kompenzációt.
Vályi Sándor járdánházi képviselő úgy tudja, a Belügyminisztériumnak visszautalták a helyreállításra kapott pénzt, s a polgármestertől azt hallották, hogy azért kellett visszafizetni, mert pénzmaradványnak számít, s nem rendelkezhetnek felette helyben. Az önkormányzat szerződésben vállalta az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. jegyzőkönyvében felmért költségek kifizetését, tehát érthetetlen a hivatal hozzáállása.
Vályi úgy véli, furcsa dolgok történnek Járdánházán. A polgármester saját magával került ellentmondásba, hiszen 2001-ben fizetett volna az önkormányzat, 2005-ben azonban már nem jár.
A helyben megkérdezettek többsége úgy gondolja, Farkasék lakásügye politikai csatározások eszköze lett, ugyanis – mint az egyik középkorú férfi megállapította –, a szocialisták örökölték a kötelezettséget az előző kormánytól, s gyorsan meg szeretnének szabadulni tőle.
Megtudtuk, a kormányváltás után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) illetékeseire bízták a járdánházi történet befejezését, s úgy tűnik, azzal zárul az ügy, hogy nincs boldog vég. Kozári László ezredes, az OKF főosztályvezetője szerint Farkasék hibát követtek el, mert a megyei közigazgatási hivatal határozatát nem támadták meg, s így a járdánházi család nem tehet semmit.
origo.hu
Menstruációs görcs: 5 életmentő tipp, hogy könnyebben átvészeld ezeket a napokat
