A több nemzeti kisebbségi szervezetet tömörítő, s megalakulásának 15. évfordulójához érkezett csehországi Együttélés Politikai Mozgalom – amely az 1990-ben, még Csehszlovákiában alakult, s 1998-ban, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) létrehozásával megszűnt Együttélés politikai hagyományainak folytatója – a hét végén Prágában nemzetközi szemináriumot rendezett az európai kisebbségvédelem, s ezen belül a csehországi nemzeti kisebbségek jogai érvényesítéséért folyó munka tapasztalatairól. Az esemény fölött Duka-Zólyomi Árpád, az MKP euroképviselője, az EU néppárti frakciójának tagja vállalt védnökséget.
Kocsis László, az Együttélés elnöke beszámolójában egyebek közt bírálta, hogy a cseh jogrendszernek még mindig részei a kollektív bűnösség elvére épülő Benes-dekrétumok. Ezért érthető, hogy a mozgalom kifogásolta Benes érdemeinek törvénybe iktatását, illetve prágai szobrának felállítását.
Az Együttélés magyar tagozata továbbra is szorgalmazza a csehszlovákiai magyarság mártírja, Esterházy János gróf politikai rehabilitálását. Kocsis hangot adott a csehországi magyarok csalódottságának amiatt, hogy a kedvezménytörvény rájuk nem vonatkozik. Hozzáfűzte: még ennél is nagyobb csalódást okozott számukra a tavalyi december 5-i népszavazás eredménytelensége. A szlovák, az ukrán és a lengyel szervezetek képviselői, valamint Petr Uhl volt emberi jogi kormánybiztos a kisebbségek létét fenyegető asszimilációs folyamat gyorsulására hívták fel a figyelmet. Uhl szerint a kisebbségek elsorvadása veszteséget jelent a cseh kultúra számára is. Úgy látja, helytelen,
ha az állam a kisebbségekre mint néprajzi érdekességre, s nem
mint önálló nemzeti közösségekre tekint.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
