Közepesnek, egyes területeken átlag alattinak minősítette az eddigi tapasztalataik alapján a szeptemberben megkezdődött nagyvadas szezont Pechtol János. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára elmondta, hogy a szarvasbőgés az eddigi leggyengébb szezont hozta: a bikák rapszodikusan bőgtek, sokszor napok maradtak ki. Emiatt nehezebb volt a vadászat, és sok vadász trófea nélkül ment haza. A bőgés elmaradásának, összevisszaságának okaként az időjárást és a világban zajló természeti katasztrófák kihatását vélelmezik.
A vadászok beszámoltak arról, hogy az idény eddig eltelt időszakában voltak érmes trófeák, de nem voltak kimagasló, rekordnak számító agancsok. A statisztikák is ezt támasztják alá. Pechtol János úgy gondolja, ennek oka a klasszikus bőgés elmaradása, a szarvasállomány elfiatalodása és az, hogy egyre kevesebb az idős bika. Több helyen ugyanis a gazdasági kényszer arra szorítja a vadgazdálkodókat, hogy idő előtt terítékre hozzák az ígéretes, fiatal egyedeket a vendég, főleg a külföldi vadászokkal. Mind darabszámban, mind minőségben ez az év gyengébb a tavalyinál, ez a társaságok bevételeiben is megmutatkozik. (A statisztika szerint tavaly a vadgazdálkodóknak a külföldiek bérvadásztatásából öt és fél milliárd forintja, az ehhez kapcsolódó szolgáltatásból 472 millió forintja származott. Magyarok bérvadásztatásából kétmilliárd, a szolgáltatásból 424 millió forint folyt be a társaságokhoz). A vadhús értékesítése sem hozott megfelelő bevételeket, hiszen kevesebb vadat ejtettek.
A madárinfluenza miatt az apróvad vadászata visszaesett. A társaságok nem lehetnek bizakodók, ennek jelei már most is érződnek. A betegség világméretű terjedése miatt egyre kevesebb a külföldi vadász, és a vízivad- és fácánvadászatot szinte blokkolta. Akik mégis jönnek, azok pedig nem viszik el a lőtt vadat. Arra is volt példa, hogy még a korábban lőtt fácánokat szállító autóba sem akartak beülni a vendég vadászok. Másik esetben pedig szóltak a vadásztatóknak, hogy ne hozzanak kutyát, mert azok találkoztak már lőtt vaddal, így fertőzhetnek. Pechtol János szerint e félelmek megalapozatlanok, Magyarországon nincs madárinfluenza, így vadászati tilalom sincs. Mindezek miatt bár az apróvadállomány mennyisége és minősége hasonló a tavalyihoz, hasznosításuk bizonytalan.
A vaddisznóvadászatnál az eddigi hajtások nem jártak sikerrel, decemberben és januárban viszont ígéretes terítékre számít.
A vadászengedélyek kiadásáról a főtitkár azt mondja: hátrányos a magyar vadászok számára az orvosi vizsgálat jelenleg alkalmazott rendszere, hiszen nálunk hatvan év alatt négyévente, felette kétévente kell ezen átesniük, s akár el is tilthatják őket. A kötelező és szigorú eljárás bonyolult, pénzbe kerül. Többnapos utánjárással jár, mert a rendőrségen is külön be kell jelenteni az eredményt, ahol azt rögzítik a fegyvertartási engedélybe. Ezzel szemben az uniós tagállamok – Németország, Ausztria – puskásai minden megkötés, vizsgálat nélkül vadászhatnak. Pechtol túl szigorúnak tartja a honi előírásokat, s jelenleg az Egészségügyi Minisztériummal tárgyalnak, miként lehetne egyszerűsíteni az eljárást. Egyhamar nem oldódnak meg a fent említett problémák, mivel arról négy minisztériumnak kell(ene) megállapodnia, s úgy látja, nincs még közös álláspontjuk.
Sokak szerint a vadászbalesetek miatt vadászellenes hangulat kezd eluralkodni. Arra a felvetésre, hogy a tragikus baleseteket ki lehet-e szűrni pszichológiai alkalmassági vizsgálattal, a főtitkár azt felelte: az elmúlt időszak balesetei nem a pszichológiai alkalmatlanság miatt következtek be. Ilyen alkalmassági vizsgálat egyébként sehol nincs Európában. Megoldás az, ha szigorúan betartják az egyértelmű szabályozást, s azt ellenőrizni is kell. Pechtol az alábbi javaslatot tartja járható útnak: vissza kell térni ahhoz a régen alkalmazott, sikeres gyakorlathoz, hogy a fegyvertartási engedélyt csak fél- vagy egyéves vadászjelöltség után lehessen megszerezni. Ez idő alatt a jelölt egy vadásszal vehetne csak részt a vadászatokon, ahol elsajátítaná a gyakorlatot, s a vadászat íratlan szabályait is. Az időszak végén igazolást kapna erről, s ezután tehetné le az állami vadászvizsgát. A szakmai javaslatot alátámasztja az a többek által hangoztatott tény, hogy egyre többen vannak azok, akik minden gyakorlat, a vad iránti tisztelet és a természet szeretete nélkül – státusszimbólumként – megveszik a drága fegyvereket, s felrúgva minden etikai normát, „háborút” vívnak az állatok ellen.
Az utóbbi időben az uniós követelmények miatt – januártól kötelező előírás – négyezer hivatásos és sportvadász tett vadminősítő vizsgát. Így már a meglövés pillanatát követően– még mielőtt a hús az állatorvoshoz kerülne – szelektálják az elejtett vadakat, s szigorúbban betartják az élelmiszer-higiéniai előírásokat.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
