Napirend előtti felszólalásában ismertette a parlamentben a kormányfő az Európai Unió múlt heti csúcsértekezletén az unió 2007–2013 közötti költségvetéséről született megállapodást. Szerinte az Európai Tanács ülésén végzett munka kedvezményezettje nem valamelyik politikus, párt, hanem Magyarország. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor hosszan ecsetelte saját és a magyar delegáció szerepét a tárgyalásokon. Elmondása szerint a magyar javaslatok elsősorban arra vonatkoztak, hogy több forrásra van szükség, mert „arról szól a hétköznapi Európa, hogy egyre kisebb a különbség egy Békés megyében élő és egy Walesben élő európai polgár között”.
A kormányfő az eredmények között említette, hogy nem nyúlnak hozzá addig a közös agrárpolitikához, amíg a magyar gazdák támogatása el nem éri európai társaikét. Ugyancsak sikerként könyvelte el, hogy 15 százalékra csökkent a társfinanszírozás, vagyis az a rész, amelyet a magyar kormánynak kell kifizetnie az uniós támogatásokból megvalósuló beruházások esetében. Ide sorolta azt is, hogy az önkormányzati fejlesztéseknél uniós forrásokból lehet finanszírozni ezen beruházások áfáját, valamint hogy Magyarország a második a tagállamok sorában az egy főre jutó támogatások tekintetében. Szerinte ez családonként csaknem kétmillió forintot jelent.
*
A kormányfő sikerként értékelte azt is, hogy lakásfelújításokra és az alsóbbrendű utak építésére, illetve felújítására is lehet majd költeni EU-támogatásokat. Megköszönte mindazok munkáját, akik közreműködtek a kompromiszszumban.
Gyurcsány Ferenc a parlament ülését megelőzően tájékoztatta a tárgyalásokról és a kompromiszszumokról a parlamenti pártok elnökeit. A találkozót követően Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke – akárcsak a miniszterelnök napirend előtti felszólalására adott válaszában – sikerként könyvelte el a megállapodást, és azt sürgette, hogy Magyarország álljon az Európai Unió modernizációjának élére. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a megbeszélés után azt nyilatkozta, hogy ezen a fórumon is kiállt amellett: az uniós pályázatokon nyertes hazai vállalkozók számára 25-ről 50 százalékra növekedjen az előfinanszírozás mértéke. Hiller István, az MSZP elnöke a miniszterelnök plenáris ülésen elhangzott szavaira reagálva elmondta: pártja megítélése szerint sikeres a brüsszeli megállapodás, és üdvözlik az új költségvetést.
Gyurcsány napirend előtti felszólalására a Fidesz részéről Áder János frakcióvezető válaszolt. Hang-súlyozta: a Fidesz egyetért azzal, hogy a brüsszeli megállapodás jobb, mint az azt megelőző brit ajánlat volt. Elismerte azt is, a magyar kormányfőnek is szerepe volt abban, hogy Magyarország a következő hét évben több uniós forráshoz jut, és hogy néhány szigorítást sikerült kivédenünk. Ugyanakkor arra kérte a miniszterelnököt, ne éljen vissza a magyar polgárok tájékozatlanságával. Felhívta a figyelmet arra, hogy Veres János pénzügyminiszter egy tévéinterjúban még 22,6 milliárd eurós támogatásról beszélt, míg ugyanezen a napon Gyurcsány már 30 milliárd eurót emlegetett. „Miniszterelnök úr! Ön 30 százalékkal magasabb összeget jelölt meg, mint amennyit valójában kapunk” – hangsúlyozta Áder. Feltette a kérdést: „a trükkös költségvetési könyvelés után most jön az európai uniós forrásokkal való szélhámoskodás”, amelynek a vége lehet egy újabb kormányzati sikerpropagandát tükröző fizetett hirdetés? Gyurcsány Ferenchez szólva azt sem tartotta kizártnak, hogy ezt „a valójában csak az ön fantáziájában szereplő összeget” a hirdetésekben majd látványosan el is költik. A kormányfő viszontválaszában azzal magyarázta a kormánytagok eltérő nyilatkozatait az uniós támogatásokról, hogy miként a bérek esetében, más a nettó és más a bruttó összeg, valamint, hogy hét év alatt felzárkóztatási célokra kapunk 22-23 milliárd eurót a kohéziós alapból, ehhez jönnek még az agrártámogatások, amellyel együtt összesen 35-36 milliárd euróhoz jutunk majd hozzá.
Az EU következő költségvetése volt a témája a kormányszóvivői tájékoztatónak is, amelynek vendége Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter volt. Az ő számaiban azonban már nem szerepelt a Gyurcsány által említett 35-36 milliárd euró, összes támogatásként a miniszter 33 milliárd eurót jelölt meg. Erre az időszakra Magyarországnak 8,3 milliárd eurót kell majd befizetnie tagdíjként, tehát egyenlege 24,7 milliárd forint lesz. A kormány azonban ehhez még hozzáadott kétszer 3,5 milliárd forintot. Ennyi szerintük annak a pozitív hatása, hogy EU-támogatásokból fizethetik az önkormányzatok az áfát, illetve hogy csökkent a társfinanszírozás mértéke. Mindezek hatására Magyarország 31,7 milliárd forinttal kap többet 2007
és 2013 között az uniótól, mint amennyit oda befizet.
A Szabad Európa Központ elemzése ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a társfinanszírozás csökkentése, illetve az áfafizetés lehetővé tétele uniós pénzekből nem jelent pluszforrást, ezek számszerűsítése tehát az elszámolásban „érdekes számviteli elgondolás”. Az áfát pedig jelenleg is fizethetik a települések az elnyert támogatásokból, csupán annyi történt, hogy ezen a szabályon nem szigorítottak. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy Gyurcsány Ferenc a csúcstalálkozó előtt – és tegnapi parlamenti beszédében – csupa olyan kijelentést fogalmazott meg, amelyek már a korábbi brit javaslatban is teljesültek. Például már ott is a második helyen voltunk az egy főre jutó támogatások tekintetében. A Szabad Európa Központ szerint annak van rendkívüli jelentősége, hogy az agrártámogatásokat a francia–magyar együttműködés, Orbán Viktor Fidesz-elnök és Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter találkozója eredményeként sikerült megőrizni, ugyanakkor itt is vannak hosszú távú problémák, mert a csatlakozásra váró országok (például Románia vagy Bulgária) mezőgazdaságát is ebből a változatlan összegből kell majd támogatni. Az elemzés úgy értékeli a brüsszeli kompromisszumot, hogy kevesebb pénz áll a már 25 tagúvá bővült unió rendelkezésére a szükségesnél, mindenki
rosszabbul járt.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
