A parádi üveggyár különös vásárlója

Komoly kérdéseket vet fel a felszámolás alatt álló parádsasvári üveggyár eladása. A még II. Rákóczi Ferenc által alapított manufaktúrát az előző rendszerben a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségénél főhadnagyi tisztet betöltő személy cége vásárolhatta meg. A vevő azonban még mindig nem fizetett.

Dénes Zoltán
2006. 01. 22. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly január elején kezdődött el a parádsasvári üveggyár felszámolása. Akkor még sokan bíztak abban, hogy valamilyen módon mégis újraindul a mintegy 430 millió forintos adósságot felhalmozó, közel 300 éves múltú üzem. A jelek szerint az eljárás elején még Pintér Benedek felszámolóbiztos is úgy tervezte, hogy a cég termelését ismét elindítja. Mégpedig úgy, hogy ezt egy bérlőre bízza, majd működőképesen értékesíti a társaságot. Ezzel a megoldással az üveggyár megfelelő gazdálkodás mellett akár tartozásait is lefaraghatta volna. Ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő informátorunk arra hívta fel figyelmünket, hogy az események egészen más irányba indultak el, mert a helyi politikai elit, élén a térség szocialista országgyűlési képviselőjével, ellenezte ezt az elképzelést, és az üveggyár „valódi” tulajdonba adását szorgalmazta. Az esetleges bérbeadás hírére reagáló állami vezetők, valamint Suchman Tamás és Sós Tamás szocialista politikusok a fejlesztéshez 200-300 millió forintos anyagi segítséget ígértek, de azt feltételül szabták, hogy a pénzt csak a gyár új tulajdonosa kaphatja meg.
*
Ezt a forgatókönyvet erősítette az is, hogy akadtak olyan dolgozók, akik – bár fizetésüket megkapták volna, és folytathatták volna addigi tevékenységüket – azzal fenyegetőztek, hogy nem állnak munkába, ha a társaságot bérbe adják. Pintér Benedek elmondása szerint a bérbevétel iránt érdeklődő egyik japán befektető éppen a gyárban kialakult ellenséges hangulattal indokolta visszalépését. A felszámoló végül úgy döntött, hogy pályázatot ír ki az üveggyárra. A felszámolást végző Mátraholding Rt. a Parád Kristály Manufaktúra Rt.-t először nettó 318,5 millió forintért hirdette meg.
Az eladásra kínált üzem másfél hektáron fekszik, a beépített terület 7500 négyzetméter. A felszámoló a gépeket és a gyárat együtt kívánta eladni. A manufaktúrára rövid határidővel, tavaly július 18-ig lehetett pályázni, ám a tendert, bár több érdeklődő volt, sikertelennek nyilvánították. A rövid határidőt azzal indokolták, hogy ezzel az új tulajdonos hozzájuthat ahhoz a 100– 160 millió forint állami támogatáshoz, amit többek között Sós Tamás, a körzet szocialista országgyűlési képviselője ígért meg.
A sikertelen tender után, a hitelezői választmány jóváhagyásával, a felszámoló szeptemberben újabb pályázatot írt ki, konkrét árat azonban már nem jelölt meg. Erre a pályázatra három ajánlat érkezett, amelyből kettő szinte azonos vételárat jelölt meg. A nyertes az lett, aki a legrövidebb fizetési határidőt vállalta fel. A felszámoló végül még tavaly aláírta a szerződést a 10 millió forint törzstőkéjű – a Bácska-Gabona Kft. átnevezésével létesített – Kristály Manufaktúra Parád 1708 Export-Import Kft.-vel. A vételárról a befektető cég többségi tulajdonosa, Augusztini Tamás korábban annyit közölt, hogy az vélhetően fedezni fogja a parádi üveggyár tartozását, ami mintegy 400-450 millió forint. Informátorunk ugyanakkor úgy tudja, hogy a gyár mintegy 200 millió forintért kelt el. Ez az összeg megegyezik az állami vezetők támogatási ígéreteivel.
Augusztini Tamást a hvg.hu azon állambiztonsági tisztek és főtisztek között sorolja fel, akik 1989-ben a BM III/III-as csoportfőnökség központi állományának voltak tagjai, és a megyei osztályokat vezették. Az internetes portál közlése szerint Augusztini Tamás a Belügyminisztérium III/III-4-c. jelű alosztályának főhadnagya volt, ahová a nemzeti/népi ellenzék elhárítása tartozott.
Az üveggyár adásvételi szerződésének aláírása után információink szerint hamarosan problémák merültek fel. A vevő ugyanis bejelentette, hogy nem tud határidőre fizetni. Ekkor gyors segítség érkezett Sós Tamás szocialista honatyától, akinek közbenjárására az üzem a térségi regionális fejlesztési célelőirányzatából 20 millió forint
vissza nem térítendő támogatást kapott. Úgy tűnik, a beígért mintegy 160 millió forintos munkahelyteremtő beruházási támogatás nem érkezett meg a céghez, ezért az új tulajdonos fizetési haladékot kért és kapott. Információink szerint Augusztini Tamás eddig csak a kialkudott ár mintegy 10 százalékát – a szerződésben megállapított foglalót – fizette ki. Ha igaz a 200 millió forintos vételár, ez az összeg éppen a honatya közbenjárására megkapott támogatás összegét teszi ki. Jelenleg úgy tűnik, hogy a Kristály Manufaktúra Parád Kft. még bízik az állami segítség megérkezésében, amiből a vevő fedezné a még fennálló tartozását. Amennyiben a felvázolt forgatókönyv ténylegesen megvalósul, úgy a volt főhadnagy lényegében ingyen jut a legrégibb hazai üveggyár birtokába.
– Jelenleg elég zavaros a helyzet. A település számára az a lényeg, hogy minél előbb megkapják pénzüket a hitelezők, illetve az elbocsátott dolgozók a végkielégítésüket – nyilatkozta lapunknak Holló Henrik, Parádsasvár polgármestere, a hitelezői választmány elnöke. Az állás nélkül maradt 400 munkavállaló komoly foglalkoztatási problémát okoz a környező településeken is. Ezért a polgármester azt szeretné, hogy a gyár újrainduljon, és folytassa a 300 éves tradíciót.
A parádsasvári üveggyárban jelenleg nem folyik termelés – tájékoztatta lapunkat Füzesi Lajos, a gyár igazgatója. Ezt Pintér Benedek felszámolóbiztos is megerősítette, aki hozzátette: a gyárat addig nem adhatják át, amíg a vevő nem fizeti ki a vételárat. Az eredeti fizetési határidő december 20. volt, ám Augusztini cége kérésére a felszámoló február 15-re módosította azt. Pintér elmondása szerint amennyiben a Kristály Manufaktúra Kft. – amely a felvállalt legrövidebb fizetési határidőnek köszönhetően nyert a pályázaton – eddig az időpontig sem fizet, úgy elkezdik a tárgyalásokat a pályázat második helyezettjével. Megkeresésünkre Augusztini Tamás elmondta, hogy a hvg.hu információi megfelelnek a valóságnak, ezt soha nem is tagadta. Emellett nem tartotta meglepőnek, hogy ismét előkerült az ügy, hiszen maga is érzékelte, hogy egyre többen próbálják a gyár újraindítását megakadályozni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.