Nem szégyellem kimondani: egy újabb stabilizáció előtt áll Magyarország, amit az államháztartás mielőbbi reformja kell hogy kísérjen – jelentette ki csütörtök késő este egy gazdasági fórumon Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem professzora, aki a változások szükségességét a társadalmi és gazdaságpolitikai okokon kívül a hazánkkal kapcsolatos nemzetközi követelményekkel indokolta. Bokros Lajos kifejtette: a gazdaság ugyan átalakult 1990 óta, a rendszerváltás viszont alig érintette az államot, ahol még mindig nincs teljesítménykényszer és szolgáltatási szemlélet.
A Horn-kormány pénzügyminisztere szerint az állami szektor és a magángazdaság közötti különbség folyamatosan növekszik, ami a gazdaság bővülésére is rányomja bélyegét. Bokros rámutatott: az utóbbi évek gazdasági növekedése a költségvetés nagymértékű túlköltekezésével járt együtt, azaz olyan gazdasági növekedés ment végbe Magyarországon, amely a jövőt terheli, és látszatnak nevezhető. Az államadósság növekedésével kapcsolatban Bokros Lajos megjegyezte: a magas hiány finanszírozása miatt hazánk külföldi befektetésekre szorul, ezáltal azonban nő az ország kiszolgáltatottsága is. Az Európai Bizottság által visszautasított konvergenciaprogramunkkal kapcsolatban a volt pénzügyminiszter úgy vélekedett, hogy hiteles gazdaságpolitikai programra nem csak a brüszszeli követelmények teljesítése miatt van szükség, hanem azért is, mert a szeptemberben benyújtandó új euróbevezetési menetrendünk hitelességét a hiányunkat finanszírozó befektetők is ellenőrzik majd.
Elodázhatatlannak nevezte az államháztartás átalakítását és az állam szerepének csökkentését a felszólaló Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor is, aki aláhúzta: gazdasági növekedésünk – amelynek jelenlegi üteme alapján az új uniós tagországok hátsó tartományában helyezkedünk el – nem oldja meg sem a magas költségvetési hiány, sem az alacsony foglalkoztatás problémáit. A szakember szerint a beígért jóléti rendszerváltás az évek óta tartó túlköltekezés és a hitelfelvételek ellenére sem valósult meg, az euró bevezetéséhez pedig nem közeledett az ország. Mint fogalmazott, ezek után nehéz megmondani, hová lett a felvett pénz. Az államadósság kamatterheit illetően a volt jegybankelnök hangoztatta: tavaly már több mint 900 milliárd forintot kellett a kamatszolgálatra kifizetni, s az idénre tervezett kamatkiadások várhatóan szintén jelentősen meghaladják majd a költségvetésben előirányzott mértéket. A közgazdászprofesszor súlyos problémaként értékelte, hogy hazánk konvergenciaprogramjának elutasítását a kormány gyakorlatilag szó nélkül hagyta, s a megtévesztő propaganda miatt a lakosság továbbra sincs felkészülve a közeljövőben várható megszorításokra.
origo.hu
Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított
