Évente összesen mintegy kétezer lakást árvereznek el hazánkban, az okok igen sokrétűek – tájékoztatta lapunkat a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara. A szervezet szerint az árverések száma lényegében három éve változatlan, a licitekből befolyó összeg viszont évente csaknem ötmilliárd forinttal nő. Tavaly az egész esztendő során szintén közel kétezer lakást árvereztek el, az ebből befolyó összeg pedig elérte a 40 milliárd forintot. Egy évvel korábban a kamara adatai szerint 35,1 milliárd forintot szedtek be a hitelezők.
A lakások árverezésének számtalan oka lehet. A leggyakoribb eset az, amikor a cégek ingatlanjai kerülnek kalapács alá a közüzemi számlatartozások miatt. A kamara tájékoztatása szerint magánemberek esetében is gyakorta árvereznek a kifizetetlen villany-, gáz- és más rezsiszámlák következtében, de magas az illetéktartozások miatt elindított végrehajtások száma is.
*
Mint megtudtuk, a leggyakrabban nem is a bankok, hanem a telekommunikációs szolgáltatók folyamodnak a tartozások ilyen jellegű behajtásához. A pénzintézetek azért élnek kevésbé e lehetőséggel, mert a lakások elárverezése egyáltalán nem szolgálja érdeküket, ezért sokkal inkább hajlanak a megegyezésre.
Azonban a bankok tűréshatára is véges, általában két-három hónapig terjed, ennyi időt adnak az ügyfeleknek arra, hogy kiegyenlítsék vagy átütemezzék tartozásaikat. A bankok türelmesebb hozzáállása miatt, illetve a lakáshitelt felvevők megfontoltabb viselkedésének köszönhetően az összes lakásliciten belül viszonylag alacsony a már végrehajtási fázisba jutott kedvezményes lakáshitel-szerződések száma – közölték a végrehajtói kamara szakértői. Ha a szervezet adatait vesszük alapul, kiderül, hogy az előző öt évben mintegy tízezer lakást vertek dobra. A szakértők szerint ennek maximum hat–tíz százalékát teheti ki a „bedőlt” kedvezményes lakáskölcsönök miatt elárverezett lakások száma. Ha a tízszázalékos arányt vesszük alapul, akkor a nem fizetett kedvezményes lakáshitelek kapcsán elindított végrehajtások száma az utóbbi öt évben megközelíthette az ezret. A pontos adatok azért nem ismeretesek, mert a bankok a hitelállományukról és azok minőségéről nem kötelesek beszámolni.
A fentiekből adódóan erősen túlzóknak tűnnek az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) által a napokban közölt számok. Az OLÉH elnöke, Borsi László szerint a 2000 óta megkötött 350 ezer kedvezményes hitelszerződés közül mintegy ötezer végződött a lakás elárverezésével. Mint ahogy az elnök az Info Rádiónak elmondta, eddig 1500 milliárd forintot folyósítottak kedvezményes lakáshitelekre, amelyből 15 milliárd forintot a hitelt felvevők nem tudtak visszafizetni. Megkeresésünkre az OLÉH kommunikációs igazgatója, Várnai Péter Iván elismerte, hogy a számok csak becslések, s elképzelhetőnek tartotta, hogy az általunk kiszámoltak pontosabb képet adnak az aktuális helyzetről. Mint mondta, a pénzintézetek titoktartása miatt az OLÉH sem rendelkezik pontos adatokkal. Mindazonáltal elképzelhető, hogy négy-ötezer kedvezményes lakáshitel esetében elindították a végrehajtást, ám a tárgyalások eredményeként mégsem jutottak el az árverezésig. Mindenesetre – tette hozzá – az ezer-kétezer eset is soknak tekinthető, ha az utcára tett emberek szemszögéből vizsgáljuk a problémát. Ezért az OLÉH olyan konstrukció kidolgozásán gondolkodik, amellyel lehetővé válna az, hogy a hitelek miatt bajba kerülők bérlőként maradhassanak lakásukban. A hivatal elképzelése szerint befektetési alapok vásárolnák fel a törlesztésre képtelen emberek lakásait.
origo.hu
Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor
