Semmilyen módon nem támogatta az állam a tanyasi közbiztonság fejlesztését a jelenlegi kormány regnálása alatt – mondja Nógrádi Zoltán, a Homokhátság központjának számító Mórahalom polgármestere. Szerinte az is probléma, hogy a rendőrség csökkentett költségvetése nem teszi lehetővé, hogy kint, terepen, a városmagtól távolabb eső tanyavilágban járőrözzenek. A folyamatos rendőrjárőrt a határvidékeken a határőrséggel összehangolt fellépés pótolhatná, míg más területeken a civil és önkormányzati kezdeményezések javíthatnák a közbiztonságot. Itt elsősorban a polgárőrség, továbbá a tanyagondnoki rendszer kiépítése és fejlesztése lenne a megoldás. Bár a helyzet ezen a területen sem rózsás, hiszen a polgárőrök az utóbbi időben semmilyen célzott állami támogatást nem kaptak, a tanyagondnoki rendszer működését pedig megnehezítette a csökkenő normatív finanszírozás.
A tanyán élők – különösen az egyedülálló idős emberek – számára megoldást jelenthet az a Mórahalmon is alkalmazott jelzőrendszer, melynek jeladóját csuklóra rögzítik, és ha ennek segítségével viselője jelzi a bajt, akkor a belterületről máris elindul hozzá a segítség, legyen szó akár rosszullétről, akár bűncselekményről. A jelzőrendszer kiépítése azonban komoly költséggel jár, mely rendszerint meghaladja mind az önkormányzatok, mind a rászorulók anyagi teherbíró képességét. Mórahalmon jelenleg 1100 „élő” tanyával számolhatunk, ám ezeknek kevesebb mint egytizedébe jut ilyen jelzőrendszer, hiszen annak működtetése személyenként évi 50–80 ezer forintba kerül, ami bizony nem kevés – tájékoztat a polgármester.
A fent vázolt okok miatt a mórahalmi önkormányzat és a szegedi rendőrkapitánysághoz tartozó mórahalmi rendőrőrs közbiztonsági koncepciót dolgozott ki a kisváros és térsége bűnmegelőzése érdekében. Ez természetesen jelentős mértékben érinti a tanyasi lakosságot is, hiszen Mórahalom lakóinak közel negyven, de más környező települések polgárainak akár ötven százaléka is tanyán él, s a rendőrőrs illetékességi területe ezek egy részére is kiterjed (ezek közé tartozik Zákányszék, Öttömös, Pusztamérges, Rúzsa, Ásotthalom és Domaszék is). Nógrádi Zoltán szerint a tanyás lakókörnyezet sajátosságai miatt az egyik legfontosabb cél a bűnmegelőzés, az egyedül élők és időskorúak elleni támadások megelőzése. A kiszolgáltatott emberek ellen elkövetett bűncselekményekért kiszabható büntetési tételek növelését javasolta egyébként a közelmúltban a Fidesz. A törvény nagyobb szigora ugyanis talán a jelenleginél komolyabb elrettentő erővel bírhatna a potenciális bűnelkövetők szemében.
Mórahalom és környéke mind a szerb, mind a román határhoz közel fekszik. Ezért itt az országos átlaghoz képest több az illegális határátlépés, és a csempészések száma, beleértve az embercsempészetet is. Az erre vetődők pedig kihasználhatják a külterületi lakosság viszonylagos védtelenségét, a rendőri jelenlét esetleges hiányát. A statisztikák is azt mutatják, hogy az átutazó bűnözők követik el a bűncselekmények jó részét. A tanyasiak helyzete sokszor mostohább, védekezési képességük pedig gyakran gyengébb, mint azt feltételeznénk. Major József nyugdíjas rendőrtiszt 1965-ben költözött a mórahalmi tanyára. Azóta többször szóba került, hogy bevezetik a villanyt a tanyájára. Most éppen másfél millió forintot kérnének érte, ám a pénzt az itt lakók nem tudják kifizetni, a tanyák villamosításának kormányzati támogatását pedig az MSZP–SZDSZ-kormány leállíttatta. Így hát petróleummal világít a Major család, akárcsak sok-sok évtizeddel ezelőtt. Mórahalmon jelenleg 80-90 tanyaépületben nincs villany. Ez a szám magasabb, mint ahányba eljutott a már említett, korszerű jelzőrendszer…
Bakró József is a mórahalmi tanyavilágban él. Tanyája a határőrizeti laktanyától cirka ötszáz méterre található. – Amikor a katonák folyamatosan a laktanyában állomásoztak, és nem a városból őrizték a határt, nagyobb biztonságban éreztük magunkat. Különösen igaz ez a határsávban élőkre – mondja, hiszen a saját bőrén tapasztalta a közbiztonság romlását. Az ő házába is betörtek, negyvenezer forintját vitték el a tolvajok. Azt is kifogásolja, hogy a határőrök akár naponta többször is megállítják, igazoltatják, és megkérdezik, mit keres arra, holott igazolványából világosan kitűnik, hogy itt lakik. Szerinte szerencsésebb lenne, ha a valódi határsértőket is megállítanák.
Az ország egyéb vidékein gyakori erőszakos bűncselekményektől nem tartanak az itteniek, és úgy tapasztalják, azok nem gyakoriak errefelé. Ezek a tanyák ugyanis belátható távolságra vannak egymástól, nem úgy, mint például a Duna–Tisza köze tanyavilágában, ahol a több kilométeres távolság sem ritka egy-egy ház között. A mórahalmi tanyavilágban az emberek segítik egymást, figyelik, vigyázzák a szomszéd portáját. A hagyományok is sokkal élőbbek, mint más vidékeken. A közösségen belül ezért sokkal kevésbé jellemző a bűnözés, mint más helyeken. Inkább a „kívülről” beszivárgó egyénekre kell jobban odafigyelniük – mondatja velük a hosszú tapasztalat. – Szegeden vannak panelházak, ahol a szomszédok nem is köszönnek egymásnak, az ott élőknekpedig fogalmuk sincs, hogy ki lakik egy emelettel feljebb. A tanyavilágban viszont az összetartás és egymás segítése az elfogadott – mondja az egyik itt élő.
origo.hu
Orbán Viktor: Ukrajna pénzt és fegyvert, az európai adófizetők pedig a számlát kapnak Brüsszeltől
