Az unió vitatja az aranyrészvényeket

Bár az Európai Bíróság (EB) már négy éve aggályokat fogalmazott meg az államnak különleges jogokat biztosító, úgynevezett aranyrészvények használatával kapcsolatban, az ajánlásokhoz igazodó magyar törvényjavaslatot pedig már két éve benyújtották, hazánk még mindig nem lépett az egyre égetőbbé váló kérdésben.

Immáron négyéves az az EB-határozat, amely uniós jogszabályokba ütközőnek minősíti az államot szavazatelsőbbséggel felruházó aranyrészvény intézményét. A testület 2002-ben leszögezte: az aranyrészvények léte gátolja a tőke és a tulajdonjog szabad áramlását, márpedig ez az Európai Unió fő célkitűzései közé tartozik. A bírák úgy vélik, hogy még az állam sem kötheti előzetes vagy utólagos engedélyekhez a részvények, s velük a tulajdonjog adásvételét. A vonatkozó magyar szabályozás azonban pontosan ezt teszi lehetővé harmincegy vállalat esetében a magyar állam számára. Sőt: az aranyrészvény birtokosaként az állam ezen társaságok irányításába bármikor, bármilyen alapon beleszólhat, döntése pedig jogi úton nem támadható meg. Az uniós esetjog ezzel szemben arról tanúskodik, hogy a kormányok csak akkor vehetik igénybe ezeket a különleges jogokat, ha beavatkozásuk a közrend és a közbiztonság érdekében válik szükségessé. További EU-elvárás, hogy ezt a hatalmat az állam ne használja diszkriminatív lépések meghozatalára többek között úgy, hogy csak külföldi vevők részesedésszerzését köti különleges feltételekhez. Az uniós bíróság véleménye: a kormányzati döntéseknek jogi eljáráson kell alapulniuk, s nem a vitatott lépések előtt, hanem azok után kell megszületniük.
Mindezek ellenére az Európai Bizottság legutóbbi jelentéséből kiderül: a felmérésben részt vevő 15 tagállam kormánya összesen 141 cég esetében gyakorol különleges jogokat. Tény, hogy Magyarország e tekintetben viszonylag előkelő helyet foglal el: azon cégek száma, amelyekben az állam aranyrészvénnyel bír, hazánkban 31, Csehországban 37, míg a listát Lengyelország vezeti, 49 ilyen vállalattal. Nem meglepő tehát, hogy az említett uniós precedensek hatására a magyar kormány egy 2004-ben benyújtott törvényjavaslattal igyekezett elérni a tulajdonosi jogok korlátozását. Eszerint a különleges jogokat biztosító részvény nyolc vállalat esetében szűnne meg, míg a maradék huszonhárom cégnél szűkítenék e jogokat. A korlátozások legfontosabb eleme, hogy az aranyrészvény tulajdonosa csak a közrend valós veszélyeztetése esetén, alapos indokolás mellett érvényesítheti akaratát, ám az jogi úton megtámadható. A javaslatról szóló, 2004 áprilisában tartott szavazás azonban határozatképtelennek bizonyult, s bár a részletes vitára bocsátás megtörtént, ennek lefolytatása azóta is várat magára.
Papcsák Ferenc, a javaslatot annak benyújtásakor tárgyaló gazdasági bizottság fideszes tagja kijelentette: nem meglepő a késlekedés, hiszen a tervezetet sok képviselő találta aggályosnak, még a jelenlegi kabineten belül sem volt egyetértés e kérdés körül. A gondok ott kezdődnek, hogy az aranyrészvény intézményét tiltó uniós direktíva nem létezik. Fentebb említettük, e témában pusztán ajánlásokról és bírósági precedensekről van szó. És bizony bőven akadnak olyan tagállamok, amelyek egyelőre hallani sem akarnak a különleges jogok felszámolásáról. Egyes országok az Európai Bizottság e témában végzett felmérésére sem reagáltak. Magyarországon két nyomós érv szól az állami felügyelet fenntartása mellett: a monopolhelyzetben lévő társaságok esetében a működésükbe történő állami beavatkozás igenis szükségessé válhat a közérdek védelmében – véli Papcsák. A magántulajdon ugyanis nem jelenti automatikusan piaci viszonyok kialakulását: ha nincs éles versenyhelyzet, a vásárlók és a fogyasztók könnyen pórul járhatnak. A másik szempont, hogy minden országnak van egy nemzeti gazdasági öröksége – teszi hozzá a honatya. Ez olyan cégeket jelent, mint a Pick Rt., a Herz szalámigyár, a Herendi Porcelánmanufaktúra, a Tokaj Kereskedőház, a Hungaroton vagy a Mária Terézia által alapított első magyar zálogház, mai nevén a BÁV. Mivel ezek a vállalatok különleges értéket testesítenek meg, esetükben jogos igény a név- és az eredetvédelem, valamint az, hogy a sorsukat érintő stratégiai döntések meghozatalában az állam részt vehessen. Pontosan ilyen célokat fogalmazott meg a Fidesz által benyújtott, a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat, amelynek tárgyalását azonban a jelenlegi kabinet megakadályozta. E kérdéskör rendezése tehát a következő kormányra marad.