A szervezők úgy tartják, a kiállítás egy páratlan vállalkozás, ami szakít a hagyományos „mindent a szemnek, semmit a kéznek” korlátozó elvvel, és a képzeletet, fantáziát híva segítségül maketteken, mozgó játékszereken, szemléltető tárgyakon, vagy éppen érintőképes monitorokon teszi elérhetővé és kézzelfoghatóvá a technika vívmányait. Nemcsak a felnőttek szemét nyitja fel, de a középiskolások tanulását is segítheti a vizuális magyarázat. Éld át, próbáld ki, ismerd meg! – a mottó találó. A hajdani Ganz gyár egyik iparcsarnokában két szinten rendezték be a tudás házát. Rögtön a bejáratnál tanulságos, mulatságos idézeteket olvashat a látogató, ami híres tudósok kételkedő jövőképét tükrözi.
Az elektronikus kaput átlépve hoszteszrobotok köszöntik az érdeklődőt. A magyar fejlesztésű gépemberek képesek mindenfajta interaktív kommunikációra, bármit kérdezhetünk tőlük, amikor pedig nincs dolguk, akkor gördülékenyen közlekednek a látogatók között.
Az „űrkutatás a mindennapokban” installációban megtudhatjuk, hogyan működik az időjárás-előrejelzés, a televíziós műsorszórás, a mobiltelefon-szolgáltatás, a navigációs rendszerek, és választ kaphatunk arra, milyen szerepe van az űrtevékenységnek a térképkészítésben, a termésbecslésben, vagy akár a katonai felderítésben. A mesterséges intelligencia témában a számítógépek világában mélyülhetünk el, megtudhatjuk, hogyan beszélgetnek egymással a komputerek, mekkora részben matematika és mennyiben elektronika irányítja a „vasat”, hogyan épül fel minden szoftver, milyen algoritmusokkal írják a programokat. Egy másik, 600 négyzetméter alapterületű dán kiállítás az agy működésébe nyújt bepillantást. Megvizsgálhatjuk felépítését, funkcióit, ezek után mindenki tesztelheti saját képességeit. A Mars-bázis egy virtuális utazásra hív, egyenesen a vörös bolygóra. Valósághű terepasztalon irányíthatjuk az eredeti méretben elkészített marsjárgányt. Talán a legizgalmasabb kipróbálni a Boeing–737-es szimulátort, és próbára tenni vezetési képességünket. A T-ház a telekommunikáció legújabb termékeivel ismertet meg. A „belső utak” témában a szív anatómiájától az érzelmeken át eljuthatunk a Valentin-napi szívszimbólumokig. A keringés összeköti a szívet, az elmét, az érzelmet és az értelmet. Megtudhatjuk, mit jelképez a szív, és honnan erednek a hozzá kapcsolódó hagyományok, szokások. Képzeletben egymás ikertestvérei lehetünk, köldökzsinórokon csüngve ülhetünk egy anyaméhben. A génkutatás izgalmas pillanatait szemlélteti az „Élet a tervezőasztalon” bemutató, ahol játékosan tanulhatjuk meg a sejt felépítését és a klónozás lépéseit. Genetikai, orvosi ismeretek nélkül is érthető, magával ragadó a kiállítás. A digitális könyvtárban szabadon garázdálkodhatunk a Nemzeti Digitális Adattárban és a Nemzeti Audiovizuális Archívumban. A virtuális tévéstúdióban kipróbálhatjuk a blue box technikát, akár hírt is olvashatunk, vagy időjárást jósolhatunk a mögénk vetített háttérben. A Jövő Házában minden futurisztikus, az embernek olyan érzése támad, mintha valóban 2060-at írnánk. Ha elfáradtunk a barangolásokban, a Cafe Future-ban repülő csészealjakban helyet foglalva, kijelzőn böngészhetünk a választékból, ami garantáltan nem lesz ismerős. Kipróbálhatunk színes, felismerhetetlen és különleges ízvilágú ételt-italt, a jövő tápjait.
A kiállítás bőséges ismeretanyagra épül, bizonyos alapismereteket feltételez, ezért az óvodás és alsó tagozatos gyermekeket inkább a Csodák Palotájában hagyjuk. A belépő megváltásával egész nap korlátlanul látogathatjuk a különböző témákat.
origo.hu
Repülni félt, lopni nem – ő volt a 20. század leghírhedtebb magyar tolvaja
