Tudni lehet, hogy mekkora veszély fenyegeti Csányi Sándor jelöltjeit

Tisztújító közgyűlést tart május 9-én, pénteken a Magyar Labdarúgó-szövetség, amelyen a küldöttek döntenek a szövetség következő öt évre szóló stratégiájáról is. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke változtat az elnökség létszámán és összetételén is, az új tagok között szerepel Lőw Zsolt, az RB Leipzig vezetőedzője is. A jelöltek ugyanis biztos tagoknak tekinthetők, harc nem várható a posztokért.

Lőw Zsolt is tagja lesz az MLSZ elnökségének, Csányi Sándor elnöki pozíciója pedig megkérdőjelezhetetlen. Fotó: DPA(Jan Woitas

Első hallásra talán nem a legizgalmasabb téma az, hogy pénteken közgyűlést tart a Magyar Labdarúgó-szövetség. Még úgy sem, hogy ez tisztújító közgyűlés is lesz, azaz a magyar futball társadalma elnököt és elnökséget választ, amely együtt a következő években alapvetően meghatározza a sportág jelenét és jövőjét is. Az az igazság, hogy ez második hallásra sem veri ki a biztosítékot, ugyanis a legutóbb csak a kétezres években szolgált sok izgalommal az MLSZ tisztújítása, viszont a közgyűlésnek van olyan napirendi pontja is, amely egész biztosan kiváltja az egyszerű szurkolók érdeklődését.

Csányi Sándor elnöki posztja megkérdőjelezhetetlen az MLSZ-ben Fotó: HAROLD CUNNINGHAM/UEFA via Getty Images

Ez annak a kiszivárgott anyagnak néhány bekezdése, amely az MLSZ 2025–2030 közötti stratégiája nevet kapta. Ez egy rendkívül komplex, a sportág egészét több szempontból átfogó és megközelítő anyag, de a tervezetnek csak az a pontja kapott visszhangot, amely szerint 

„az MLSZ az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen. Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie.”

Tévesen terjedt el, hogy az MLSZ kötelezővé teszi az adott számú magyar, azon belül a meghatározott korú játékosok szerepeltetését, ez nyilván nem lenne ennyire egyszerű, viszont egész egyszerűen fizet érte. Ez a módszer nem újdonság, a szövetség csaknem másfél évtizede szenved ezzel a kérdéssel, kínjában többféleképpen alakította már ezt az ösztönzőrendszert, de az újabb ötlet is bizonyítja, vajmi kevés gyakorlati sikerrel. 

A kérdés az, hogy mekkora az az összeg, amiért a kluboknak megéri beadni a derekukat a magyar játékosok szerepeltetése érdekében, és vélhetően igen nagy, mert az MLSZ aligha szeretne ismét felsülni egy ilyen stratégiai pont ürességével.

 Támogatottsághoz kötött ajánlás az a pont is, hogy az NB II-ben a klubok csak magyar edzőt alkalmazzanak.

Csányi Sándornak nincs kihívója

Visszatérve a tisztújításhoz, csak látszatra várható némi harc a szavazás során. A magyar labdarúgás közege 2010-ben remegett azért, hogy Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója elvállalja az elnöki pozíciót, és ezért készségesen rábólintott az egyik legfontosabb feltételére: ő mondhatta meg, kik legyenek az elnökség tagjai, és csak akkor mondott igent, ha a közgyűlés azt a névsort megszavazza. Azóta az elnökkel együtt kilenctagú testület irányítja a sportágat, többen a kezdetektől, tehát tizenöt éve dolgoznak ebben a tisztségben, beleértve természetesen magát Csányi Sándort, akinek azóta sohasem volt és most sincs kihívója.

Harc a látszat szerint azért lehetne, mert a közgyűlés most az elnökkel együtt tíz jelöltre szavazhat, tehát úgy tűnik, mintha egyvalaki majd lemaradhat, de nem így van. Az MLSZ alapszabályának az erről rendelkező passzusa szerint 

„az elnökség 1 elnökből és az elnök mellett legalább 6, legfeljebb 10 tagból áll”, tehát nincs akadálya annak, hogy Csányi Sándor mellett a többi kilenc jelölt is bekerüljön a testületbe.

Az elnökségből egész biztosan kikerül a lassan 76 éves Berzi Sándor, aki eddig alelnöke is volt 2010 óta a szövetségnek, amelyet 1989–1996-ig, majd 1998–2006-ig főtitkárként is szolgált, de távozik a testületből – szintén másfél évtized után – Anthony Radev is.

Biztos befutók, akiket az MLSZ elnökségébe jelölnek

Csányi Sándor mellett az eddigi tagok közül megkapta a szükséges támogatást a jelöltséghez Balogh Gabriella, Bánki Erik, Dankó Béla, Garancsi István, Nyilasi Tibor és Török Gábor, és hozzájuk csatlakozik további három jelölt.

1. Juhász István, a Boston Consulting Group vezérigazgatója, közép-európai régiójának vezetője
2. Hoszné dr. Nagy Tímea, az Egri Járásbíróság elnökhelyettese, a Magyar Jogász Egylet Heves Vármegyei Szervezetének titkára,
3. valamint a labdarúgásban egy náluk jóval ismertebb név, Lőw Zsolt,  25-szörös válogatott futballista, jelenleg a német RB Leipzig vezetőedzője.

Jelöltekről beszélünk, de nyugodtan nevezhetnénk őket biztos elnökségi tagoknak is. Ahogyan már szó volt róla, Csányi Sándor a kezdetektől fogva ragaszkodik ahhoz, hogy megválaszthassa a közvetlen munkatársait, és mert az ő pozíciója megkérdőjelezhetetlen,  egyetlen jelöltjét sem fenyegeti az a veszély, hogy esetleg leszavazza a közgyűlés, azaz a névsor biztosra vehető.