Annak apropóján, hogy a körmendi kosárlabdacsapat 30 éve az NB I-ben játszik, nagyszabású gálát rendeztek a vasi kisvárosban. Felavatták a Körmendi Hírességek Csarnokát, ahová az első körben a szurkolók szavazatai alapján hatan kerültek be. Köztük két edző: Kristóf László, a körmendi kosárlabdázás atyja, aki 1976-ban dirigálta a csapatot, illetve a magyar kosársport legendás edzője, a férfiválogatott volt szövetségi kapitánya, Patonay Imre „Putesz”. Vele kétszer nyert bajnokságot a Körmend; így emlékezett: „Nem könynyű egy kisvárosnak 30 év óta tartania ezt a színvonalat. Bízunk benne, hogy még sokáig szolgálhatjuk a magyar kosárlabdát.”
A játékosok közül három generáció legjobbjai részesültek az elismerésben. Szlávik Csaba, a pontkirály, aki 287 mérkőzésen 6548 kosarat dobott. Zsebe Ferenc „Baba”, a körmendi kosárlabdázás ikonja játékosként kétszeres, edzőként pedig egyszeres bajnokként tekint vissza: „Nagyon jó érzés, hogy húsz év után ismét összejött a csapat. Bátran ki merem jelenteni, példa nélküli Magyarországon, amilyen az összetartás Körmenden. Ezért lehetséges, hogy harminc éve folyamatosan a legjobbak között szerepelünk.” A csapat első amerikai játékosa, a nagy kedvenc Harry Bell, aki éppen 100 mérkőzést játszott a Körmendben. Jelenleg Ausztriában edző, de Magyarországon él. A legifjabb generációt ifj. Németh István, a lengyel Prokom Trefl Sopot légiósa képviseli.
A Körmendi Községi Sportkör 1958-ban alakult. A csapatot ekkor többnyire középiskolás diákok alkották, akik a megyei bajnokságban vitézkedtek. Két év után megszűnt az együttes, majd 1962-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanulóinak bevonásával ismét elindultak a megyei bajnokságban. A gárda az évek során olyannyira megerősödött, hogy 1970-ben felkerültek az NB II-be, 1975-ben pedig a legjobbak közé. Ekkor Kristóf László volt az edző. Érzékenyen érintette azonban a csapatot, hogy egyik kulcsjátékosát, Szlávik Csabát bevonultatták katonának, és a Budapest Honvédban folytatta pályafutását. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy megfelelő csarnok hiányában idegenben kellett lejátszaniuk az első nyolc mérkőzést. Az első hazai mérkőzésre 1976. március 14-én a MAFC ellen került sor. Nem jól sikerült a csarnokavató, mert 1400 néző előtt, szoros csatában ugyan, de vereséget szenvedett a hazai együttes. A bemutatkozó idényben a legjobbak között, a nyolcadik helyen zárt a Körmend.
A következő fordulópont 1981 volt. Az együttes addigi leggyengébb eredményét elérve a 11. helyen végzett. A fiatalon visszavonuló Patonay Imre lett a csapat edzője, s a gárda Bebessel, Szalayval, Hódival, Zsebével, Molnárral és Kardossal megerősödve évről évre ütőképesebb lett. Futószalagon jöttek az eredmények. Az 1984/85-ös bajnokságban az első érem, bronz, majd két év múlva arany! Pedig nem a legjobb előjelekkel kezdődött az idény. A körmendi „kosárkirály” Szlávik és Trummer visszavonulásakor senki nem bízott a kiemelkedő eredményben. Azonban a fiatalok éltek a lehetőséggel.
1987. április 12-e a magyar kosárlabdázásban történeti eseményt hozott. A Körmendi Dózsa MTE vidéki csapatként először lett magyar bajnok. A 90-es években pedig hatszor is (1990, 1993, 1994, 1995, 1997 és 1998) megnyerte a Magyar Kupát. 1996-ban, majd 2003-ban ismét bajnoki címet szerzett.
Telt ház és a Körmenden megszokott kiváló hangulat várta a régi nagyokat a gálán. Az 1976-os csapatból eljött többek között Szűcs József, Lendvay György, Vavra Sándor, Trummer László, Patonay Imre, Németh István, a későbbi gárdákból pedig Szlávik Csaba, Bebes István, Zsebe Ferenc és Harry Bell. A Treviso-öregfiúk ellen elszenvedett 61:50-es vereséget ezúttal mindenki elnézte. Hiszen ez a nap ünnep volt, mégpedig a körmendi kosárlabdázás piros betűs ünnepe. A mérkőzést követően levegő után kapkodva Bebes István, Körmend polgármestere elmondta: örül, hogy sérülés nélkül megúszták a gálamérkőzést: „A 30 év magáért beszél. Azért, hogy egy ilyen kisváros nagycsapat lett, nagyon sok áldozatra és összefogásra volt szükség. Az elért sikerek köteleznek. Az aktuális csapatnak, vezetőségnek mindig nagyon nehéz a dolga, de bízzunk benne, hogy ötven év múlva hasonló gálán ünnepelhetünk.”
A körmendiek összetartását bizonyítja, hogy a már elhunyt játékosokról is méltó módon megemlékeztek. A mérkőzés bevételét a Basketball Körmend Sport Kft. a csapat egykori játékosa, Molnár László síremlékének az elkészítésére ajánlotta fel. Bebes István polgármester pedig Molnár László-díjat alapított. A játékos tagja volt az 1987-ben bajnokságot nyerő együttesnek. Az elismerést minden évben a csapat legjobb felnőtt játékosa kapja meg. A tragikusan elhunyt Mogyorósy Szilárdról elnevezett díjban pedig a legjobb utánpótlás-játékos részesül. A Körmend színeiben lett ismert játékos, és tagja volt az 1996-ban bajnokságot nyerő együttesnek.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyar kosárlabdázás a Körmend nélkül ma már üres lenne. Az itt játszó fiatal srácok tovább vitték a családi hagyományt. Harminc évvel ezelőtt még az édesapjuknak, napjainkban meg már nekik zúg a Red Devilstől az MTE, MTE! Csak a fergeteges hangulat változatlan a Rába-parti kisvárosban.
origo.hu
Jelentős változások lesznek az OTP-nél, ez mindenkit érint
