Kertészet: lassan csordogáló pénzek

A kertészet a magas élőmunkaigénye miatt a foglalkoztatásban és a vidéki munkahelyek megtartóképességében minden más agrárágazatnál jelentősebb szerepet tölt be. Támogatás hiányában azonban a vertikumnak kevés esélye van a fejlődésre: az ágazat szereplői ezen változtatni akarnak.

Bittsánszky János, a Magyar Kertészeti Tanács elnöke kifejtette: jóformán semmit sem hallani a magyar agrárkivitel 25 százalékát – 165 milliárd forintot – biztosító, az elsődleges termékkibocsátás szintjén a gabonával közel azonos értéket, 250 milliárd forintot képviselő és ötszázezer választópolgárt érintő kertészeti ágazat problémáiról. A szakember elmondta, a kertészeti termékek az EU-n belül a gyengén szabályozottak közé tartoznak, ezért termelésüket – a szőlő-bor kivételével – nem korlátozzák kvóták. Még a polgári kormány ciklusának utolsó évében elindította a zöldség-gyümölcs termelő, értékesítő szervezetek támogatását, amelyet a jelenlegi kormány is „megtartott”. Ennek köszönhetően 2004-ben már 100 zöldség-gyümölcs termelő, értékesítő szervezet (tész) működött az országban. A tészekre szükség van, mert csak rajtuk keresztül lehet uniós támogatáshoz jutni, másrészt csak azok tudnak megfelelő partneri viszonyt kialakítani az áruházláncokkal – hangsúlyozta az elnök, aki szerint problémát okoz, hogy a termelők által előállított termékből egységes, jó minőségű áru csak a tészeknél kialakított csomagolóházakban készíthető. A csomagolóházak megvalósítása azonban jelentős pénzügyi forrásokat feltételez, amely az újonnan megalakult termelői szervezetek többségénél nem áll rendelkezésre.
A tészek megalakulását elősegítő támogatások elapadtak, a véglegesen elismert szervezetek uniós támogatása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal csatornáin keresztül lassan csordogál.
Az előzetesen elismert szervezetek beruházási forráshoz nem vagy csak elenyésző mértékben juthatnak, ezért jelentős részük rendkívül nehéz helyzetbe került. Jó néhány megszűnt, a szerencsésebbek egyesültek. Az ágazat egészére azonban mégis az jellemző, hogy a magyar kertészeti termékekből nem áll rendelkezésre a kereskedelem és az export igényeinek megfelelő, nagy mennyiségű, egységes minőségű áru, mely az év jelentős részében szállítható lenne. – Ezt a tényt – sorolta tovább az elnök – súlyosbítja, hogy a kereskedelmi láncok jelentős sarcot rónak ki a beszállítóikra, nem ritka a beszerzési ár alatti értékesítés, miközben a külföldi áruk minősége kívánnivalót hagy maga után. Eközben a magyar termékek védelmét szolgáló minőség-ellenőrző hálózat nem tudta biztosítani a silány minőségű termékek határon való megállítását és visszafordítását, és nem érvényesítettük eddig a harmadik országokból érkező áruk behozatali vámjának bevezetését és minőség-ellenőrzését sem.
– Szőlő- és borágazatunkban az EU-ban alkalmazott támogatási formák töredéke sem áll a termelők rendelkezésére, és nem sikerült megfékezni a borhamisítást; elegendő pénzügyi forrás hiányában az Országos Borminősítő Intézet is képtelen ellátni feladatait. A versenyképesség eléréséhez jelentős ültetvénykivágásra és -felújításra van szükség, és megfelelő mederbe kellene terelni a marketingstratégiát is – érintette a szőlő- és borágazat problémáit Bittsánszky János. Az elnök elmondta azt is, hogy az éves szinten 44 milliárd forint termelési értékű, mintegy 30-40 ezer ember megélhetését biztosító dísznövénytermelők is bajban vannak, mert rendkívüli importnyomással kellett megküzdeniük, versenyképességük csak jelentős műszaki fejlesztésekkel biztosítható. Hasonló állapotban van gyógynövényágazatunk is, amely a nyolcvanas-kilencvenes években Európa egyik legnagyobb exportőre volt. A vadon termő növények gyűjtése nincs szabályozva, a termelés pedig nem kapott kellő támogatást. Pedig az EU országaiban a földalapú támogatásban részesülő növénytermesztés kötelezően ugaroltatott területein a gyógynövénytermesztés támogatható, de ezt a lehetőséget nálunk idáig nem sikerült megvalósítani.
– Semmivel sem indokolható, hogy a kertészeti ágazat a jelentős agrárbüdzséből, a gabona- és húságazatokhoz képest elenyésző mértékben részesül. A kertészet gazdasági súlyának megfelelő részesedés esetén jelentős fejlődésnek indulhat, és Magyarország a régió kertészeti központjává válhat – összegezte Bittsánszky János, példaként Spanyolországot citálva, ahol az EU-csatlakozás után a kertészet fejlesztéséről döntöttek. Annak eredményképpen a spanyolok mára Európa vezető kertészeti hatalmává váltak.