Négy választás Magyarországon

1990
Az állítólagos szélsőbaloldali puccs ügye miatt összehívták a Nemzeti Kerekasztalt. Németh Miklós miniszterelnök az előző heti Országgyűlésen beszélt a puccsveszélyről, a kerekasztalon azonban már azt mondta, hogy mivel az említett szervezkedés megszűnt, így nem voltak konkrét bizonyítékok, amelyet alapján az ügyészséget utasítani lehetett volna az ügy kivizsgálására. Az Országgyűlésben azért beszélt az esetről, hogy megmutassa, a titkosszolgálat az átmenet békés jellegének megőrzése érdekében működött, és szakembereire éppen ezért szükség is van. (Emlékezetes, a Duna-gate-botrány után meg kellett szüntetni a III/III-as ügyosztályt.) Az ülésen mutatkozott be Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal új vezetője.


1994
Elmaradt a szombati 168 Óra című rádióműsor. A Népszabadság értesülései szerint a hét végén megerősítették a Magyar Rádió épületének őrizetét. Rendőrautó parkolt – egy lehetséges fenyegetésre utaló telefonfigyelmeztetés nyomán – a ház előtt, ahol Bölcs István és Mester Ákos lakott. · Csurka István, a MIÉP elnöke a rádiós elbocsátásokról azt mondta: amikor emberek százezreit bocsátották el a munkahelyekről, akkor bezzeg nem szólt a harang… · A szabad demokraták sem az elmúlt négy évet, sem az elmúlt negyven évet nem akarják folytatni – mondta Pető Iván. · A Legfőbb Ügyészség indítványozta Szombathelyi Ferenc kivégzett vezérezredes, a Magyar Királyi Honvédvezérkar egykori főnöke felmentését az ellene 1946-ban emelt vádak alól.


1998
Berta Attila, Budapest rendőrfőkapitánya elrendelte a BRFK szervezett bűnözés elleni szolgálata munkatársainak C típusú ellenőrzését. A vizsgálat kiterjed a családi, baráti kapcsolatok és az ismeretségi kör ellenőrzésére. Berta azért rendelt el ilyen szigorú vizsgálatot, mert a főosztály kábítószerosztályának egyik munkatársa súlyos balesetet szenvedett egy olyan autóban, amelyben egy fővárosi bár tulajdonosa is utazott. · Tocsik Márta jogi képviselője egy állítólagos lehallgatási ügyről közölte, Nikolits István titkosszolgálati miniszter nem talált semmi olyan jelet, amelyet jogtalannak ítélhetett volna. Szőgyényi József megjegyezte: ha jogtalan lehallgatás nem is történt, jogosan esetleg sor kerülhetett rá.


2002
Folytatódik a Washington Post-ügy. A lap idézett az amerikai külügyminisztérium éves jogi jelentéséből, amely Magyarországgal kapcsolatban egyebek között antiszemita és rasszista diszkriminációt kifogásolt. Az amerikai lap azt is írta, az Egyesült Államok kormánya ujjait keresztezve szorít a magyar ellenzék győzelméért. A szocialista napilap publicisztikája leszögezi: a Wadhington Post cikke egyértelmű üzenet: nem állhat elő olyan helyzet, amikor Orbán Viktor bármilyen formában igénybe veszi Csurka István segítségét. Mary Scholl, a budapesti amerikai nagykövetség szóvivője közölte: az Egyesült Államok semmilyen formában nem kíván beavatkozni a magyarországi demokratikus választásokba, a Bush-kormányzat jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral.