Finnország egykori fővárosába s ezen belül a több mint 18 ezer diáknak otthont adó turkui egyetemre látogatott tegnap Sólyom László köztársasági elnök. A magyar államfő megismerkedett a finnugor tanszék oktatóival, diákjaival, majd rövid városnéző körútja során felkereste a svédek által épített középkori várat is. A 175 ezer lakosú Turkuban ma nyolcezer svéd él, az ötszázalékos arány azonban kétnyelvűséget jelent nemcsak ebben a történelmi múltú városban, de Finnország egész területén is. A finn mellett már az általános iskolában kötelező a svéd nyelv elsajátítása, így ma a skandináv államban senkit nem lep meg, hogy például Turkuban van svéd egyetem, színház vagy napilap.
Ez utóbbit finnek is olvassák. Mint kísérőnk, a helsinki köztársasági hivatal sajtófelelőse elmondta, kultúrember Finnországban a kisebbség lapjára is kíváncsi. A finnek egyébként általában sok újságot olvasnak, legismertebb napilapjuk, a Helsingin Sanomat több mint négyszázezer példányban kel el, ez tekintélyes szám az ötmilliós Finnországban. De rendkívül népszerűek a helyi lapok is, amelyek naponta ötven oldalon, színes kiadásban kerülnek az olvasók elé. Hogy mivel magyarázható a finnek érdeklődése az írott sajtó iránt? A helyiek szerint azzal a kulturális-oktatási, kormányzati offenzívával van öszszefüggésben, amely évek óta jellemzi Finnországot. Az újságolvasással párhuzamosan a könyveket is bújják északi rokonaink, a fiatalok tanulmányi eredményei pedig évek óta európai szinten is kiemelkedők. Ráadásul a lapeladásból származó bevétel is helyben marad, hisz a finn sajtó túlnyomó része finnországi tulajdonban van. Az egyik kiemelkedő lap- és könyvkiadó egyébként éppen az a Sanoma nevű cég, amely nemrég Magyarországon – erősen vitatott módon – szerzett többségi tulajdont a Nemzeti Tankönyvkiadó vállalatban.
origo.hu
„Még 3,65 millió forint hiányzik” – kilométerek örökbefogadásával segíthetsz te is az agydaganatos Hannának
