A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsa hétfőn fogja eldönteni, megérett-e az ügy arra, hogy a világszervezet Biztonsági Tanácsa foglalkozzék vele. Ez előrevetíti az esetleges szankciók árnyékát is, ha a testület úgy ítéli meg, hogy Teherán a polgári célú nukleáris program leple alatt atomfegyver előállítására készül.
A Moszkvában tartózkodó iráni főtárgyaló, Ali Laridzsáni is megerősítette, hogy csakugyan lesz még egy utolsó kísérlet a megállapodásra az EU képviselőivel. Az iráni diplomata egyúttal azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy szabotálni akarja a megállapodást, ezért erőlteti az ügynek a BT elé vitelét. Laridzsáni egyben közölte, hogy nem tűztek ki újabb időpontot az orosz javaslat további megvitatására. Az amúgy „építő és komoly” jelzőkkel illetett megbeszéléseken nem született áttörés, mert Irán nem mond le a saját urándúsítás jogáról. Malajziában folytatta közben szövetségesgyűjtő körútját az iráni elnök, ahol kijelentette, a nyugati hatalmak igyekeznek ellenőrzésük alá vonni a világ olajlelőhelyeit, a félelem légkörét teremtve ezzel, és arra szorítva a többi országot, hogy fegyverek felhalmozásába kezdjen. Az iráni elnök szerdán késő este érkezett Malajziába háromnapos látogatásra abban a reményben, hogy a délkelet-ázsiai ország támogatásáról biztosítja Teherán atomprogramját.
Malajzia – az 57 országot tömörítő Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) soros elnöke – korábban már jelezte, hogy elismeri Irán atomprogramját mindaddig, amíg az békés célokat szolgál. Malajziai statisztikák szerint egyébként Teherán Kuala Lumpur harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere a közel-keleti térségben. A Petronas malajziai állami olajipari vállalat az elmúlt tíz évben összesen több mint 1,3 milliárd dollárt fektetett be iráni olaj- és gázlelőhelyek kiaknázásába.

Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül