Egyelőre nehéz tájékozódni az iparűzési adóval kapcsolatos vélemények erdejében: mint korábban megírtuk, a jelenlegi zavart a témával foglalkozó uniós főtanácsnok azon állásfoglalása váltotta ki, amelyben az olasz regionális adót (IRAP) EU-s jogszabályba ütközőnek ítélte, ám időbeli korlátot szabott a befizetett összegek visszatérítését célzó kérelmeknek.
A magyar cégek számára az a két tényező bír jelentőséggel, hogy milyen mértékben egyezik meg a magyar iparűzési adó az IRAP-pal, valamint, hogy mikor válik nyilvánvalóvá az adónem uniós elutasítása. Az első kérdésben valószínűnek tűnik, hogy az EB a két adótípus hasonlóságát, vagyis az iparűzési adó uniós jogba ütköző voltát fogja megállapítani, ám az is lehetséges, hogy Magyarországon így sem lesz lehetőség bármilyen mértékű visszatérítésre. Mivel éves szinten 300-350 milliárd forintos tételről van szó, a kormány nyilván ennek a végeredménynek örülne. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára az Info Rádió tegnapi adásában elhangzott nyilatkozatában valószínűtlennek nevezte, hogy a magyar vállalkozók visszaperelhessék a befizetett összegeket. Mivel az EB nem hoz visszamenőleges hatályú döntéseket és vélhetőleg méltányolja majd, hogy Magyarországon 2007 végétől megszűnik az iparűzési adó.
A nehézséget az okozza, hogy miközben a magyar ügy végére csak hónapok múlva kerülhet pont, minden egyes döntéssel csökken a visszatérítés esélye. Ha a testület komoly egyezéseket mutat ki az olasz és a magyar adónem között, határvonal lehet az olasz ügyben hozott főtanácsnoki vélemény, vagy a pár hónapon belül esedékes ítélet is. Valószínűbb dátum azonban az első magyar ügy indulása vagy az ezzel kapcsolatos főtanácsnoki vélemény megfogalmazása. Jelenleg a 2004. május 1. és december 31. között befizetett, valamint a 2005-re esedékes iparűzési adó sorsa a tét – jelentette ki lapunknak Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Megvan az a lehetőség, hogy a vállalkozás befizeti ugyan az adót, ám nullás bevallást nyújt be. Ugyanakkor egy valós adóbevallás sem jelenthet adókötelezettséget egy olyan adónemben, amelyről időközben bebizonyosodik: uniós jogot sért. Érdemes azonban minél hamarabb jogi eljárást indítani, hiszen – bár az Európai Bíróság magyar referense egyelőre nem tud ilyenről – néhány héten belül számtalan magyar ügy kerülhet a testület elé, melynek későbbi ítélete a jogi döntés keletkezésének dátumában jelölheti meg azt az időpontot, amely után már nem lehetséges a visszatérítés igénylése.

Repülni félt, lopni nem – ő volt a 20. század leghírhedtebb magyar tolvaja