Aranytömbök a tőzsdéről

Torba Tamás
2006. 04. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Új befektetési eszközzel bővül a Budapesti Értéktőzsde termékpalettája. Április 20-án indul a tömbarany határidős kereskedése. Az egy kilogrammos, huszonnégy karátos aranytömbök adásvétele az áruszekcióban zajlik majd reggel kilenc és délután fél öt között. Lejáratkor lehetőség lesz arra, hogy a befektető fizikai valójában is hozzájusson a megvásárolt aranyhoz, azaz egy határidős szerződés után egy kilogrammos aranytömböt szállítanak le számára.
A befektetésként felhasználható arany iránt mindig nagy volt az igény Magyarországon. Eddig aranyérméket vásárolhattunk, vagy aukciókon, ékszerboltokban juthattunk hozzá a nemesfémből készült tárgyakhoz. Ennek azonban több jelentős hátránya is volt. Az aranyérmék piaca szűk: csak néhány üzletben, valamint aukciókon lehetett hozzájutni, általában jelentős felár mellett. A boltok a tárgyakat sokszor bizományban vették át, illetve – készpénzes ügylet esetén – relatíve alacsony árat fizettek érte. Az ékszereknél az aukciókon vásárolt darabokat terheli – eladáskor is – egy jelentős, a vételár 15–20 százalékát kitevő, az aukciósház számára fizetendő jutalék. Emellett a hozzáértő vevőkör elsősorban nem az ékszer súlyát, hanem egyediségét, ritkaságát, esztétikai, esetleges történelmi értékét díjazza. Keserű csalódások érhetik azt, akinek ezekről a szempontokról nincs tudomása.
Az sem problémamentes, ha a hazai vagy külföldi ékszerboltokban vásárolt modern, sok esetben tömeggyártású ékszereket választjuk befektetésnek. A hazai fémjellel ellátott ékszerek árát adók és egyéb közterhek emelik, többségük tömeggyártásból származó, úgynevezett fazonarany. Viszonteladásuk szinte lehetetlen, egyedül a zálogházak fogadják el fedezetként ezeket az értékeket. A zálogház a becsüs által meghatározott értékből indul ki, ami legtöbbször mélyen alatta van a tulajdonos által kifizetett bolti árnak. A felmerülő kamatteherről és kezelési költségről nem is beszélve. Érdekesség, hogy a külföldön vásárolt arany sokszor lényegesen olcsóbb a hazainál. Ugyanakkor, ha az így beszerzett nemesfémet idehaza szeretnénk eladni, hamar kiderül, hogy a felvásárlók a magyar fémjel nélküli ékszert csak törtaranyként hajlandók átvenni.
A kizárólag befektetési céllal vásárlóknak tehát mindenképpen érdemes megvizsgálniuk az új tőzsdei lehetőséget. A börzén az ügyleteket a minimálisnak tekinthető jutalék mellett adók nem terhelik. Pénzügyi korlátok viszont vannak, hiszen a megvásárolható tömbök értéke 3,5-4 millió forint körül mozog. A tőzsdei bevezetés bejelentése egyébként egybeesett azzal, hogy az arany ára ismét negyedszázados csúcsra szökött a nemzetközi piacokon. A nemesfém unciáját 588 dollár fölött árulták. Tavaly év vége óta 71,1 dollárral, vagyis majdnem 14 százalékkal emelkedett az arany ára, és elemzők szerint hamarosan elérheti unciánként a 600 dollárt is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.