Ki van éhezve az ország az EU-segélyre

Az önkormányzatok örömmel fogadják az unió élelmiszersegélyét osztó civil szervezetek megkereséseit, amelyek az első szakaszban több mint hatezer tonna alapélelmiszert adnak csaknem egymillió embernek. Az utóbbi évtizedek legnagyobb humanitárius akciójára egy tavaly júniusi cikkünk során kerülhet sor. Az osztást múlt pénteken kezdte a hajdú-bihari Szerepen a Magyar Baptista Szeretetszolgálat.

2006. 04. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Látja, nálunk nem olyan nagy a jólét, mint ahogyan azt Budapesten egyesek gondolják – mutat a tülekedő emberekre Győri Balázs, Szerep független polgármestere. Az önkormányzat döntése értelmében az ezerhétszáz lelkes település minden lakosa tíz kiló finomlisztre és három kilogramm száraztésztára jogosult. A módosabbakat arra kérték, hogy ha tehetik, a rájuk eső fejadagból ajánljanak fel valamennyit az önkormányzat által fenntartott óvoda konyhájának, ahol naponta kétszáznegyven személyre főznek.
Belvizektől elárasztott földek mellett autóztunk Püspökladányból. A zsákfaluba érkezve tábla adja tudtunkra, hogy a Sárrét szívében vagyunk. Az autóból kiszállva megértjük, hogy miért Sárrét: három lépés alatt kilónyi, vendégmarasztaló föld tapad a cipőnkre. Az iskola udvarán már jókora tömeg várja a segélyosztást. Míg kipakolják a tésztát szállító teherautót, a polgármester elmondja, hogy nincs munkahely a faluban, a huszonhat százalékos regisztrált munkanélküliség mellett még közel ennyi a latens dologtalanok száma.
Az osztás gond nélkül történik, az emberek boldogan cipelik haza az „EU-élelmiszersegély – kereskedelmi forgalomba nem hozható” feliratú, kilós csomagolású finomlisztet és száraztésztát.
A feldolgozott gabona különben a magyar intervenciós készletből származik (mint ismert, az unió szabott áron felvásárolja a termelőitől az eladatlan gabonát – Magyarországon négymillió tonnát –, de ez állandó raktározási problémát jelent). Az unió 1987-ben, egy különösen hideg tél után hozott döntést arról, hogy az intervenciós készletek egy része felhasználható a közösség tagállamaiban a legrászorultabbak élelmezésére. Így többszörösen segítenek az embereken, hiszen egyrészt megveszik a termelőtől az eladatlan áruját, másrészt élelmiszert adnak a rászorulóknak. Mi a csatlakozás izgalmában elfelejtettünk bejelentkezni a programba, ám a lengyelek szemfülesebbek voltak, így 2005-ben már közel huszonhétezer tonna rizst, tizenhétezer tonna gabonát és négyezer tonna tejport oszthattak ki a rászorultjaiknak. A Magyar Nemzet 2005. június 2-án több cikkben is beszámolt arról, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a 2006-os évre való jelentkezés helyett a határidő lejártakor sajnálattal értesítette Brüsszelt, hogy nem rendelkezünk elegendő emberrel az adminisztratív feladatok ellátására, így nem élünk a lehetőséggel. Ezzel – szakértők szerint – kilencvenötezer tonna búza felhasználásától, értékben pedig több mint kétmilliárd forintos segélytől estünk volna el. Úgy tudjuk, cikkünk megjelenése után – a kormányfő nyomására – a szaktárca meggondolta magát, és meggyőztük az unió illetékeseit, hogy a határidő után is fogadják el a jelentkezésünket, mert mégis részt vennénk a programban. A lisztet és száraztésztát gyártó cégeket közbeszerzési eljárás során választották ki – tudtam meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal portáljáról. A pályázat értelmében tizenhárom cég összesen 25 525 tonna gabonát dolgozhat fel: a Hajdú Gabona Zrt. például négyezer tonnát, a Cerbona Rt. pedig 3200 tonnát. Az akció összesen 63,5 ezer tonna gabonát érint az intervenciós készletből, az első fordulóban hétezer tonna élelmiszert oszthat ki a pályázaton nyertes három karitatív szervezet. A baptistákon kívül a Budapesti Élelmiszerbank Egyesület és a Gyermekétkeztetési Alapítvány vesz részt a programban. Nem kaptunk megnyugtató választ az időzítésre sem: a szaktárca politikai államtitkára szerint véletlenül alakult így. Mindenesetre most szokatlanul operatív volt a közbeszerzés lebonyolítása: a felhívás február 22-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben, a beérkezett ajánlatok elbírálását követően március 20-án hirdettek eredményt, majd március 28-án szerződést kötöttek a nyertes feldolgozókkal. A 29-én csomagolt lisztet 31-én már elkezdhették osztani a segélyszervezetek – hasonló operativitásra eddig a magyar közigazgatásban soha nem volt példa.
Szenczy Sándorral, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetőjével elindulunk az egyik regionális raktár felé. Útközben megtudom tőle, hogy jelenleg öt raktáruk üzemel az ország területen, az önkormányzatoknak innen kell elszállítaniuk az élelmiszert a településre. Eddig az összes, általuk megkeresett polgármesteri hivatal örömmel fogadta az adományt. Azért keresik meg a polgármestereket, mert a helyi hivatalok ismerik legjobban a település szociális helyzetét, pontos nyilvántartásuk van a rászorulókról. Létminimum alatt élők, nagycsaládosok, kisnyugdíjasok, hajléktalanok, romák és fogyatékosok kaphatnak a segélyből – a szeretetszolgálat kínosan ügyel arra, hogy ne legyen politikai színezete az akciónak, mely különben december végén zárul. A baptisták hétezer tonna élelmiszer kiosztását vállalták.
Megérkezünk a debreceni raktárba, amely a Dorcas Segélyszervezet tulajdona. Egymás után jönnek a teherautók, közben Fodor Gusztáv igazgató elmondja, hogy szervezetük is segíti a baptistákat az osztásban, három megye huszonöt településén ők viszik el a támogatást a rászorulóknak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.