Megtakaríthattuk volna az árvízi számlát?

ÁRVÍZ Eddig 3,9 milliárd forintot fordítottak árvízvédelmi munkálatokra, míg az árhullám által okozott károk felmérése csak a víz levonulása után kezdődhet meg – mondta Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár. Turi-Kovács Béla, a parlament szakbizottságának fideszes elnöke szerint csak a helyi polgárok emberfeletti áldozatvállalása mentette meg a Duna menti településeket, pedig a védekezésre költött milliárdokból a kormány a szükséges gátakat is felépíthette volna. A politikus parlamenti vizsgálóbizottság felállítását tartja szükségesnek a kormányzat mulasztásainak feltárására.

Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi helyettes államtitkára szombati sajtótájékoztatóján tudatta: a tiszai és a dunai rendkívüli árvíz elleni védekezés eddig 3,9 milliárd forintot emésztett fel, azt pedig még nem tudni, hogy az áradás a védművekben, a lakóépületekben és az infrastruktúrában mekkora kárt okozott. Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke lapunknak úgy reagált a hírre: óriási összegről van szó, amelynek a nagy részét meg lehetett volna spórolni, ha a kormány betartja az előző négy évre vonatkozó árvízvédelmi ígéreteit. Emlékeztetett rá: a kabinet az Orbán-kormány idején előkészített Vásárhelyi-terv végrehajtását elhalasztotta, az első kapavágások csak most történnek meg a Tisza mentén. A 2002-es dunai árvíz után pedig több helyütt ígértek gátépítést és az árvízvédelmi rendszer kiépítését, többek között a Dunakanyarban és a fővárosi Római-parton is. Ezek hiánya most nagy gondot okozott, a katasztrófát csak a helyi polgárok és a szakemberek emberfeletti áldozatvállalásával lehetett elkerülni, de így is sok lakóházat öntött el a víz. – A 3,9 milliárd forint megközelítőleg elegendő lett volna a Dunakanyar gátjainak megerősítésére vagy egy tiszai árapasztó tározó felépítésére. Így viszont, hogy az az ideiglenes védművek kiépítésére ment el, az összeget még egyszer el kell majd költeni. Nem is beszélve arról, hogy a károk egy része is elkerülhető lett volna – mutatott rá.
– Elismeréssel adózunk azoknak, akik megmentették Szentendrét, Visegrádot, Kismarost, Kisoroszit és a többi települést az elöntéstől, de az ő munkájuk nem feledteti a kormány súlyos felelősségét. Nemcsak az árvízvédelemre szánt pénzt vonták el, hanem tudatosan szétzilálták, leépítették a vízügyi ágazatot is. A megmaradt szakembergárda most erején felül teljesített. Az utóbbi napok vészhelyzetéért természetesen nem ők, hanem a kormány, azon belül a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a felelős – érvelt Turi-Kovács Béla. Szerinte mindezért a felelősségre vonás nem maradhat el, kezdeményezni fogja, hogy parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel a történteket.
Persányi Miklós pénteken ezzel szemben úgy nyilatkozott: példátlanul nagy az árvíz, de példátlanul jól szervezett és sikeres a védekezés. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt mondta: Európa példát vehet a magyar helytállásról.

Nem lesz második hullám. Varga Miklós vízügyi helyettes államtitkár tudatta azt is: a Duna vízgyűjtő területén még két köbkilométernyi hó van, a Tisza vízgyűjtőjén pedig 1,3 köbkilométernyi hó halmozódott fel. A hegyekben melegszik az idő, így mind magasabb területeken kezdődik meg az olvadás. Az Alpokban és a Kárpátokban a jövő hét elején az északnyugati területek kivételével mindenhol már 2000–2500 méter között elkezd olvadni a hó, ezt követően hidegebb időjárás várható, valószínűleg 1500 méter alatt lesz csak nulla fokot meghaladó hőmérséklet.
Varga Miklós elmondta: a hó jelentősebb olvadása május végén várható majd, akkor lesz újra érezhető hatása, ami a folyók vízszintemelkedésével jár. A helyettes államtitkár erre alapozva kijelentette: a Duna völgyében az előzetes félelmekkel szemben nem kell újabb árhullámra számítani. Emlékezetes: a napokban több szakember is úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető egy újabb nagy áradás a Dunán.