Mély az adósságcsapda

Ahhoz, hogy egyáltalán meg lehessen állítani az államadósság növekedését, a kiadások 3,5 százalékpontos csökkentése szükséges – figyelmeztetett tegnap a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának közleménye, amelynek adatai szerint az adósság 2002 óta meredeken nő, és tavaly decemberre 2,3 százalékponttal haladta meg a maastrichti plafonértéket.

Emelkedik az államháztartás tartozása és az ország nettó külföldi adósságának a GDP-hez viszonyított aránya, ami azt jelzi, hogy a magyar gazdaság nem a fenntartható pályán halad – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tegnapi közleménye, amely figyelmeztető jelként értékeli a forint árfolyamának a térség többi országától eltérő viselkedését és a magyar adósság leminősítését. A Gyurcsány Ferenc által javasolt tagokkal kiegészült testület hangsúlyozza: nő a költségvetési kiigazítás szükségessége, e nélkül ugyanis a piac fogja kikényszeríteni a korrekciót a forint árfolyamának gyengülésén és a kamatok emelkedésén keresztül. A jegybank tegnap jelentést adott ki Magyarország pénzügyi stabilitásáról. Ennek értelmében egy forintgyengülés és hozamemelkedés okozta piaci sokk mintegy 300 ezer devizában eladósodott háztartás törlesztőrészleteinek emelkedését okozhatja.
A jelentés szerint az államadósság 2001-ig folyamatosan csökkent, 2002-ben azonban ez a tendencia megfordult, és az adósság ismét meredeken növekedni kezdett. 2004-ben a GDP-arányos adósság már átlépte a 60 százalékos maastrichti plafonértéket, s a tavalyi év végére az adósság 62,3 százalékra emelkedett. Az államadósság növekedésének megállításához a nettó kiadások 3,5 százalékpontos csökkentése szükséges – figyelmeztet az MNB jelentése, amely szerint az adósság szempontjából további kockázatot jelent a MÁV és a BKV adóssága, amely idén decemberre a GDP 1,8 százalékára rúghat. Tovább emelkedhet az adósság, ha az EU statisztikai hivatala, az Eurostat nem fogadja el az autópálya-építés költségeinek – költségvetésen kívüli – magyar elszámolását, ez ugyanis a GDP két százalékát meghaladó további adósságnövekedést eredményezhet.
Több bank is úgy kívánja csökkenteni a devizahitelezés kockázatát, hogy mérsékli az euróban felvett hitelek kamatfelárát, így szeretné buzdítani az ügyfeleket a svájci frankban felvett hitelekhez képest valamivel alacsonyabb kockázatú eurohitelek felvételére. A kamatfelár a csökkentés ellenére még mindig igen magas, a nyugat-európai kamatmarzs két-háromszorosa, ami az MNB szerint jelentős mértékben a gyenge árversenyre vezethető vissza.