Emelkedéssel zárt a BUX a két választási forduló közötti első kereskedési napon, a magyar indikátor ugyan sokat hezitált és kereste útját, de végül a mérsékelt javulás győzedelmeskedett. Elemzők sokat latolgatták, hogy a hét végén kialakult választási szituáció milyen befektetői reakciót válthat ki. Valójában a hurráoptimizmus elmaradt, a BUX nem a várt teljesítményt hozta. A magyar indikátor 16,5 milliárd forintos – nem túl magas – forgalom mellett 0,51 százalékos emelkedéssel 23680,34 ponton zárt. A nyersolajárak emelkedése a Mol árfolyamát segítette, a magyar olajipari cég részvényei 8,5 milliárd forintos forgalmat produkálva 1,97 százalékkal drágultak. Növekedéssel zárta a kereskedést a Richter is, a nagyobbik gyógyszergyártó részvényei 505 forinttal, történelmi csúcsukon, 45800 forinton zártak. Veszteséget mutatott viszont fel, és így a megosztottságot erősítette az OTP és Magyar Telekom. A banki papírok 0,38 százalékkal, a távközlésiek 0,94 százalékkal csúsztak vissza. A kis forgalmú részvények közül a Pannonplast, a Fotex és az Állami Nyomda árfolyama volt emelkedőben, gyengülést jelzett viszont az Egis, a Synergon és a BorsodChem.
Elemzők elmondták, hogy a következő választási fordulóig mérsékelt emelkedésre lehet számítani, de a 24 ezer pontos határ elérése előtt várható korrekciós csökkenés is. Hosszabb távú jóslatokra nem lehet számítani, az index irányzatát több dolog befolyásolhatja. Nemcsak a hazai választási eredmények, hanem az esetleges európai és tengerentúli kamatemelések is változatos árfolyamokat indukálhatnak.
Tegnap közölték a svéd jegybankot és gazdaságot megfigyelő elemzők, hogy nőtt a kamatemelési esély az észak-európai országban – írta a portfolio.hu. Szakértők szerint a svéd deviza szempontjából pozitívak azok a várakozások, hogy a Riksbank ebben a hónapban újra kamatot emelhet, az idei két 25 bázispontos emelés után. Jelenleg a svéd alapkamat 2,00 százalékon áll. A bankközi devizapiacon a forint a reggeli 268-as szintről 266 közelébe erősödött vissza. A forint az euróval szemben a BÉT zárásakor 267,20–267,30 forinton állt, szemben a pénteki 267,60–267,70 forinttal. Az amerikai tőkepiacok nyitásával egy időben azonban a forint tovább erősödött.
Leszámítva a hivatalos kereskedés kezdete előtti 268,40 forintos euróárfolyamot, a forint egész nap erősebb volt a pénteki szinteknél, alacsony fogalomban az eurót 266,40–267,50 forinton jegyezték. A forinttal együtt erősödött a zloty is, mindkét valutára kedvezően hatottak a belpolitikai események.
A nemzetközi tőkepiacokon emelkedések zajlottak, az FTSE és a DAX egy százalék körüli növekedést produkált. Tokióban viszont a Nikkei 225 index 0,61 százalékos csökkenéssel zárt. A tokiói értéktőzsde fő mutatója tegnap visszaesett: hiába volt biztató a márciusi gépmegrendelésekről megjelent hír – a megrendelések a vártnál is jobban nőttek a februári visszaesés után –, a piacot aggasztja, hogy az erős amerikai foglalkoztatási adatok miatt a Fedtől megint biztosra várt további kamatemelések rontják a nagy japán exportőrök kilátásait. A Sony 1,4 százalékot, a Honda Motor is 1,4 százalékot vesztett – írta az MTI–Eco.
Tőzsdére mennek a cégek. Az év első negyedében 126 vállalati tőzsdére menetel volt Európában, a tavalyi azonos időszak 101 hasonló tőzsdei bevezetése után. Az idei tőzsdei megjelenés összesen 9,1 milliárd eurós értéket érintett – számolta ki a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég. A tőzsde iránti „lelkesedésben” a külföldi eredetű európai cégeké volt a nagyobb rész, valamivel több mint az európai új tőzsdére menetelek fele. A külföldiek száma elérte a negyvenet, az általuk képviselt érték pedig az ötmilliárd euró körüli nagyságrendet. A külföldiek közül háromé már önmagában 3,6 milliárd eurós tőzsdei jelentkezést biztosított, nevezetesen a londoni tőzsdén.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
