Hétfőn bebizonyosodott, hogy a Gyurcsány-kormány nem alkalmas arra, hogy vezesse az országot, és arra sem, hogy rábízzuk az ország vagyonát – jelentette ki tegnap az első választási forduló után nyilvánosságra hozott államháztartási hiányról Orbán Viktor a Magyar Rádióban. A Fidesz elnöke leszögezte: a tíz százalék körüli hiányadatok miatt egy nyugati demokráciában nemhogy a pénzügyminiszternek, de az egész kormánynak távoznia kellene. Úgy vélte, hogy az MSZP kampánya hazugságokra épült. – Százmilliárd forintos kölcsönök terheit nyögjük, s mindent eladott a kormány, ami nincs lebetonozva. Tisztában vagyunk azzal, hogy mindig nekünk kell helyrehozni, amit a szocialisták elrontottak. Emlékszünk, 1998-ban a Bokros-csomag után az államháztartás – éppúgy, mint most – romokban hevert. Ezért köszönettel tartozunk Járai Zsigmondnak, a polgári kormány első pénzügyminiszterének, aki rendbe tette a szétvert költségvetést, s elindulhatott a Széchenyi-terv – fogalmazott a Fidesz elnöke.
*
Kipakolták az államkasszát az első negyedévben. 1990 óta nem volt példa ekkora mértékű államháztartási hiányra – értékelte a Pénzügyminisztérium (PM) hétfő délután közzétett, rekordnagyságú deficitről szóló adatait tegnap Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki közölte: a most nyilvánosságra hozott adatsor, valamint a költségvetési törvényben meghatározott kiadások alapján 900 milliárd forinttal is túllépheti az idei államháztartási deficit a hivatalos hiánycélt. A volt pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány megtévesztette az embereket a gazdaság és a költségvetés valós helyzetét illetően. Nem véletlen, hogy az óriáshiányt tartalmazó tájékoztatót csak a szokásos időpontnál később tették közzé.
A Fidesz alelnöke elmondta: a jelenlegi gazdaságpolitika tönkreteszi és eladósítja a magyar gazdaságot, magasan tartja az adóterheket, valamint veszélyezteti a forint árfolyamát, ami a devizában eladósodott lakosságot érintheti hátrányosan. Úgy vélte, amennyiben kormányváltásra kerül sor, az új kabinet első feladata a költségvetés rendbetétele lesz, amit a büdzsé valóságos helyzetének felmérésével kezdenek el. Arra a pénzügyminisztériumi álláspontra, miszerint a vártnál lényegesen magasabb hiányt az uniós programokkal kapcsolatos kifizetések okozták, Varga úgy reagált: nem hiteles a PM magyarázata, ekkora nagyságú deficit hátterében ugyanis nem egyes tételek, hanem átfogó problémák állnak. Évek óta ugyanaz a folyamat ismétlődik meg az államháztartásban, egyetlen évben sem sikerült betartani a hiánycélt. A felpörgött költekezés mértékét mutatja, hogy a négy évvel ezelőtti parlamenti választáskor – március végén – az államháztartás hiánya még 242,7 milliárd forint volt, azaz kevesebb, mint a harmada a jelenlegi 789,2 milliárd forintnak.
Varga Mihály kijelentéseire az MSZP közleményben reagált. Eszerint szakmai hiba önmagában vizsgálni az első negyedéves mutatót. S nem elég pusztán a számokat nézni, hanem azt is elemezni kell, mik voltak az okai annak, hogy „márciusban a vártnál valamivel nagyobb lett az államháztartás hiánya”. A költségvetés folyamatait elemezte a köztévében tegnap Veres János is, aki azonban azt közölte, hogy csupán éven belüli átcsúszás okozta a vártnál rosszabb hiányadatot. A pénzügyi tárca továbbra is reálisnak tartja az idei hiánycél teljesítését. A Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet hétfői figyelmeztetésére, miszerint hazánk besorolásának jelenlegi negatív kilátása leminősítést valószínűsít a hiánycsökkentő lépések elmaradása esetén, a pénzügyminiszter úgy reagált: egy hónap alapján egyetlen intézet sem szokott változtatni, ítéletet majd az új kormány intézkedéseit látva hoznak.
Komoly aggályokat fogalmazott meg a hiányadatokkal kapcsolatban Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, aki a Magyar Nemzetnek nyilatkozva felháborítónak nevezte a pénzügyi tárca késedelmes adatközlését. A korábbi jegybankelnök szerint a PM tájékoztatójából nem derül ki, hogy a jelentős mértékű hiányt és elcsúszást tervezési hiba, a bevételek elmaradása vagy a kiadások megemelkedése okozta-e. Az ilyen jellegű adatközlés fűtheti a spekulációt is hazánkkal szemben – figyelmeztetett a közgazdászprofesszor, emlékeztetve: a most közzétett deficitadatok sem a helyi önkormányzatok hiányáról, sem pedig a költségvetésen kívül helyezett tételekről nem számolnak be, márpedig ezek újabb adósságemelkedést jelentenek. A közgazdász a távirati irodának nyilatkozva kijelentette: a számvevőszéknek szankciókat kellene alkalmaznia a pénzügyi tárcával szemben.
Elmaradt az áfahatás. Elmarad a várakozásoktól az áfamérséklés hatása – derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből, amely szerint a fogyasztói árak márciusban 0,6 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 2,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal emelkedtek. A helyi tömegközlekedés 12,5, a szemétszállítás 6,7, a vízdíj 4,9 százalékkal drágult.

Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével