A nagybörzsönyi erdei vasút több szempontból is egyedülálló Magyarországon: a pálya nagy része a Duna–Ipoly Nemzeti Park erdeiben halad, olyan turisztikai attrakciókat kötve össze, amelyek közúton nem, vagy csak nehézkesen közelíthetők meg. A népszerű kirándulóhelyek, mint a Csóványos vagy Nagyirtáspuszta a segítségével így környezetbarát módon közelíthető meg. A nyomvonalon helyenként ipszilon alakú úgynevezett csúcsfordítókat alkalmaztak, világszerte ritkaságnak számító módon, ezért ezek ipari műemléki védettséget élveznek. A környékbeli polgármesterek, a természetjáró szervezetek és a vasútbarátok évtizedes lobbimunkájának az eredménye, hogy elsőként (még az Orbán-kabinet támogatásának felhasználásával) Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta között, a műemléki védettség alatt álló szakaszon 1998-ban újraindulhatott a néhány évvel korábban a pálya rossz állapota miatt felfüggesztett közlekedés. Akkor abban bíztak: folytatható az építkezés a Nagyirtáspuszta–Márianosztra, majd a Márianosztra–Szob szakaszon is, ám az új kormány keresztülhúzta a három falu vezetőinek számítását, a munkát le kellett állítani.
Úgy tűnik azonban: sikerült kiköszörülni a csorbát, Magyarország uniós csatlakozása előtt, a Pályázat Előkészítő Alap lehetőségeit kihasználva ugyanis 1,9 milliárd forintot kértek a falvak a teljes vonal felújítására. – Úgy volt, hogy megkapjuk az összeget, de végül kiderült, hogy a Regionális fejlesztés operatív program keretében 600 milliót használhatunk fel – nyilatkozta Kempf Gyula Nagybörzsöny polgármestere. Az első hallásra nagy összeg kevésnek bizonyult arra, hogy a teljes nyomvonal rehabilitálásába belevágjanak, ezért a három település közös erővel csak a Nagybörzsöny–Nagyirtáspuszta és a Márianosztra–Szob vonalra tud így pénzt fordítani. Itt nagyobb teherbírású síneket fektetnek majd le, új mozdonyokat és vagonokat állítanak a leamortizálódott szerelvények helyébe, az EU-konformitást szem előtt tartva pedig biztosítják az akadálymentes közlekedést a mozgáskorlátozottak számára. Az említett részek tehát teljes körű felújításban fognak részesülni, viszont a 22 kilométer hosszú kisvasút sokak szerint legszebb erdei vonala továbbra is elhagyatott marad. Néhány millió forint azért majd mégis jut a középső Márianosztra–Nagyirtáspuszta vonalra is, hogy az állomásokon leszállva legalább rendezett turistaösvényen lehessen gyalog megtenni ezt a távolságot, amíg nem sikerül további forrást szerezni rá.
Galanics Béla, a pályázat szobi menedzsere szerint azért nem vágtak bele a megnyert pénzből az említett szakasz felújítására, mert a munkálatokat közút hiányában vonatról kellett volna végezni, ráadásul erdőben, amire a 600 millió forintból nem futotta volna. További nehézségeket okozott, hogy Márianosztrán a börtön is közel van a vágányokhoz, ezért ott még meg kell egyezni a pálya kialakításáról. A munkálatok még nem indultak el, jelenleg a közbeszerzés folyik.
A kisvasút hajdan Ipolypásztóig (Szlovákia) szállította a faanyagot és a bányákból kitermelt követ, ám a trianoni döntés következményeként később már csak Nagybörzsönyig jártak a vonatok. Ma Nagybörzsöny mellett Kismaroson és Kemencén is erdei vasútra szállhatnak a Börzsöny hegyeiben kiránduló turisták, a kisvonatok menetrendjéről a MÁV tudakozójánál vagy a www.kisvasut.hu internetes oldalon lehet információt szerezni.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
