Késő ősszel új törvényhozást választ az Egyesült Államok, és a kibontakozó kampány kiemelt témái között – a bevándorláspolitika és a háború mellett – az üzemanyagárak előkelő helyen szerepelnek. A nagyhatalom ugyanis már távolról sem számít az olcsó benzin hazájának, ha az üzemanyag ára még messze is jár az európai átlagtól: az amerikaiak jelenleg mintegy 600-650 forintnyi dollárt fizetnek egy gallonért, azaz 3,8 literért. Ám az összevetés csalóka – figyelmeztetnek megfigyelők –, hiszen az amerikai gazdaságnak és életszínvonalnak hagyományos alapvetése az igen alacsony benzinár, így a jelenlegi helyzet rendkívülinek számít a tengerentúlon. Míg egy éve a lakosság fele tartott attól, hogy a drágulás pénzügyi nehézséget okoz számára, addig ma a kétharmaduk.
Elemzők a növekedő gazdaságok jelentette keresletemelkedésben, az olajkitermelő régiókban uralkodó instabilitásban látják a drágulást előidéző tényezőket, amiben kétségtelenül jelentős szerepet játszik az Egyesült Államok külpolitikája is – ebben pedig a törvényhozók felelőssége is megállapítható. Akárhogy is, novemberben a képviselői helyüket védőknek meg kell birkózniuk a rossz hangulattal, amihez a republikánus honatyák látszólag a Fehér Háztól való távolságtartást választják. Az elnök közben egyre többet foglalkozik az alternatív energiaforrásokkal, ami politikai hagyatékának elfogadhatóvá tételében talán segít, ám a fogyasztók pénztárcáján aligha.

Ez nem ellenzék, hanem vírus, amit le kell gyűrni