Több európai diplomata jelenlétében megkezdődött tegnap Líbiában annak a palesztin orvosnak és öt bolgár ápolónőnek az újabb pere, akiket első fokon halálra ítéltek, miután azzal vádolták meg őket, hogy a bengázi kórházban elvégzett vérátömlesztésekkel szándékosan AIDS-vírussal fertőztek meg 426 líbiai gyermeket, és közülük ötvenegynek a halálát okozták. A per újratárgyalásának első napja nem tartott sokáig: a bíró perrendtartási okokra hivatkozva június 13-ra napolta el a meghallgatásokat – jelentette a BBC tudósítója. Csupán annyi hangzott el érdemben, hogy a vádlottaknak továbbra is rács mögött kell maradniuk, a bíróság nem engedélyezi, hogy az ügyvédek kérésének eleget téve óvadék ellenében szabadlábon védekezhessenek. Közben az épület előtt jókora tömeg gyűlt össze az ápolónők és az orvos szigorú felelősségre vonását követelve.
Az ügy a vádlottak 1999-es bebörtönzése óta húzódik. Az Európai Unió és az Egyesült Államok, valamint a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet egyaránt felemelte szavát a halálos ítéletek visszavonása érdekében. Maga George Bush elnök is megszólalt, és arra kérte Líbiát, hogy engedjék szabadon a halálra ítélt ápolónőket.
Tavaly májusban Georgi Parvanov bolgár elnök Líbiába látogatott, de missziója érdemben nem befolyásolta az igazságszolgáltatási eljárást. Akkoriban Tripoliban tárgyalt Benita Ferrero-Waldner, az Európai Unió külpolitikai biztosa is, de Moammer el-Kadhafi líbiai vezető akkor azt mondta neki, hogy a döntés a bíróság kezében van.
Sokáig gondot jelentett, hogy Bulgária nem akart kártérítést fizetni a megfertőződött gyermekek hozzátartozóinak. Végül a felek – az Európai Unió közvetítésével – megállapodtak arról, hogy nemzetközi alapot hoznak létre a szóban forgó családok megsegítésére. Szakértők szerint ez fordulatot jelentett az ügyben, és a – vádlottakra nézve kedvező – fellebbviteli döntés éppen ennek hatására született meg. Utoljára Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter emelte fel a szavát az ügyben: április 28-án a bolgár fővárosban nyomatékosan hangoztatta, hogy ideje lenne már a fogva tartott egészségügyi dolgozók hazatérésének.
A vádlottakat 2004 májusában ítélték halálra. A verdikt világszerte nagy felháborodást váltott ki. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is az volt a vélekedés, hogy a kórházi higiénia általános hiányának következményeiért az ápolónőket és az orvost próbálják felelőssé tenni a líbiai hatóságok. Az ügyben tavaly karácsonykor tartottak fellebbviteli tárgyalást, érdemi eredmény nélkül. A palesztin orvos és a bolgár ápolónők az első perctől hangoztatják ártatlanságukat. Nehezíti a kedvező döntést, hogy közülük többen is beismerték állítólagos tettükek, ám – mint többször elhangzott – a vallomásokat verésekkel és esetenként nemi erőszakkal csikarták ki a megvádolt egészségügyi alkalmazottakból.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
