Hazai és külföldi gazdaságkutatók között megoszlanak a vélemények arról, hogy az új kormánynak pótköltségvetést kell-e benyújtania az idei évre vonatkozóan, abban azonban valamennyi elemző egyetért: rövid távon nem valósítható meg az EU-ban legmagasabbnak számító magyarországi hiány mérséklése a kiadások csökkentése és az adók egyidejű emelése nélkül. Mindez azt jelenti, hogy a január elsejétől életben lévő ötéves adóprogramot – ellentmondva a hitelességre és a kiszámíthatóságra tett korábbi ígéreteknek – már most kénytelen felrúgni a kabinet.
A legvalószínűbb intézkedésnek a 15 százalékos áfakulcs öt százalékpontos emelése számít, amivel kapcsolatban a Világgazdaság értesülései szerint az új kormány már júniusi megalakulása után a parlament terjeszti tervezetét. A lépés a bruttó hazai össztermék fél százalékának megfelelő összeggel növelné a büdzsé bevételét, súlyosan érintené ugyanakkor az alacsony jövedelmű családokat, mivel a legtöbb élelmiszernek és a gáznak jelenleg 15 százalékos az áfatartalma. A hiánycsökkentés e formája egyébként nem ismeretlen: 2004-ben számos, a megélhetéshez nélkülözhetetlen termék áfája emelkedett: az élelmiszereké 12-ről 15, a villamos energiáé 12-ről 25, a földgázé 12-ről 15, a gyógyszereké pedig nulláról öt százalékra.
Tarthatatlannak értékelik gazdaságkutatók a személyi jövedelemadóra vonatkozó ötéves programot is, legtöbben az szja egy vagy két százalékpontos emelését valószínűsítik. A javaslatok között szerepel továbbá a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék kulcsának a jelenlegi négy százalékról nyolc százalékra emelése, valamint a havi ötezer forintos egészségbiztosítási alapdíj kiterjesztése minden állampolgárra. A lakáshitelek kamattámogatásának megszüntetése ugyancsak a lehetséges kormányzati döntések között szerepel, csakúgy, mint az eva és az ekho eltörlése.

Kettészakadt az ország: óriási hőmérséklet-különbség északon és délen