Megszorítási boom

A hitelesség visszaállítása céljából ötszázmilliárd forintos megszorító csomagot kell elindítani – nyilatkozta az MNB monetáris tanácsának tagja. Gazdaságkutató intézetek szerint a szigorítások során tömeges elbocsátás, a 13. havi nyugdíj megszüntetése, adóemelés és a hatósági árak drasztikus emelése várható.

Jövő hétfői ülésén még nem nyúl a kamatokhoz a jegybank monetáris tanácsa, de ha a kormány megszorító intézkedései nem tudják megnyugtatni a befektetőket, később kamatemelésre lehet szükség – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Csáki Csaba, a jegybank monetáris tanácsának Gyurcsány Ferenc által javasolt tagja. A szakember szerint az új kabinetnek ötszázmilliárd forintos megszorító intézkedéscsomagról és egy kétszer ekkorára rúgó hosszabb távú programról kellene döntenie a hitelesség visszaállítása céljából. Csáki a további kamatcsökkentéseket valószínűtlennek nevezte. Hozzátette: a jegybanki alapkamat emelése és annak időzítése az új kormány programjától függ, a jelenlegi helyzetben azonban nincs szükség monetáris szigorításra. Csáki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az utóbbi hónapokban csökkent az a kamatprémium, ami a magyar piacra vonzotta a befektetőket, sőt további apadás történhet, amit döntéseiben a monetáris tanácsnak figyelembe kell vennie.
Csáki nyilatkozata egybecseng a gazdaságkutató intézetek eddig közzétett elemzéseivel, amelyek egy rövid távú, 400-500 milliárd forintos azonnali megtakarítást eredményező csomagra és egy hosszú távú, 1000–1400 milliárd forintos hiánycsökkentő reformprogramra tettek javaslatot. Az elemzők javaslatai hasonlítanak abban is, hogy a korábban törvénybe foglalt nyugdíjkorrekciós programról szó sem lehet, és a 13. havi nyugdíjat is meg kell szüntetni. A szigorítás oka, hogy hazánkban a nyugdíjkiadások teszik ki az államháztartás hiányának jelentős részét, és ez a teher gyorsuló ütemben nő. Az azonnali megszorításokra vonatkozó eddigi legrészletesebb javaslatcsomagot a Central European Management Intelligence gazdaságelemző cég készítette. Eszerint a közalkalmazottak béreinek kétéves befagyasztása 190–225 milliárd forintos, 90 ezer állami alkalmazott elbocsátása pedig 130–175 milliárd forintos megtakarítást eredményezne, miközben a vizitdíj bevezetésével és a gyógyszerkiadások fékezésével 130–180 milliárd forintot lehetne megspórolni.
A lehetséges takarékossági intézkedésekről és azok hatásairól jelentetett meg tegnap tanulmányt az MNB is. A jegybanki elemzés szerint a makrogazdasági hatások és azok monetáris politikai következményei jelentősen függenek attól, hogy a költségvetés kiigazítása milyen szerkezetben valósul meg.