Putyin válaszolt Cheneynek

Közvetett, ám nagyon határozott választ adott a Dick Cheney amerikai alelnök minapi vilniusi beszédében Oroszországot érő vádakra éves programadó beszédében tegnap Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök hangsúlyozta, Oroszországnak erős haderőre van szüksége, hogy ellenállhasson az ilyen típusú politikai nyomásnak. A hadsereg modernizálásának szükségessége mellett az évértékelő üzenet kiemelten foglalkozott a népességfogyással mint immár biztonságpolitikai kihívással, valamint a gazdaság strukturális átalakításának elengedhetetlen felgyorsításával.

Bár a Moszkvába akkreditált diplomaták nem voltak hivatalosak a Kreml márványtermében a parlament két háza, a kormány, a bírói rendszer, a régiók, az egyházak és a társadalmi kamara vezetői előtt elmondott programbeszédre, az amerikai alelnök legutóbbi kijelentései és az utóbbi időben lényegében állandósult amerikai nyomás fényében a nemzetközi közvélemény különleges figyelemmel kísérte az idei üzenetet. S a megfigyelők nem is csalódhattak, ha a szentpétervári G8-as csúcs előtt nyíltan nem is támadt rá az orosz elnök legnagyobb nyugati szövetségesére, mintegy válaszként határozottan kijelölte országa helyét a nemzetközi porondon. Aláhúzta, Oroszországnak erős haderőre van szüksége már csak azért is, hogy ellenállhasson a kívülről jövő politikai nyomásnak, s az orosz haderő modernizálása a globális leszerelés közben is a világ stratégiai egyensúlyának egyik feltétele. Putyin úgy vélekedett, hogy a versengés „új technológiai szintre” emelkedik. Rámutatott, hogy az Egyesült Államokban 25-ször többet költenek katonai célokra, mint Oroszországban. Rövid szünetet tartva, ehhez hozzátette, le a kalappal az amerikaiak előtt, hiszen az ő házuk egyben az ő váruk. Az államfő aláhúzta, hogy az orosz „nukleáris triád” (atomfegyvereket hordozó repülőgépek, szárazföldi telepítésű rakéták és tengeralattjárók) a következő években olyan új fegyvereket kap, amelyek lehetővé teszik a hadászati erőegyensúly fenntartását. Jelezte, hogy 1990 óta első ízben, hamarosan rendszerbe állítanak két atom-tengeralattjárót, amelyeket Bulava rakétákkal szerelnek fel. Mint mondta, sikeres kísérletek folynak olyan egyedülálló, nagy pontosságú fegyverek kifejlesztésére, amelyek pályáját a potenciális ellenség nem tudja kiszámítani. Putyin az orosz külpolitika kiszámíthatóságát ígérte, s értésre adta, hogy országának különleges érdekei vannak a posztszovjet térségben. Putyin beszédének másik, terjedelmében bővebben kifejtett pontjában az orosz államiság tradicionális alapjainak restaurálására és a szociális kérdésekre helyezte a hangsúlyt. Kiemelte az állami intézményekbe vetett bizalom visszaállításának szükségességét, a legfőbb gondnak azonban a népesség csökkenését nevezte, és tízéves programot jelentett be a születések számának serkentésére. Külön szólt a nőkhöz, s kezdeményezte, hogy az ifjú párokat anyagilag ösztönözzék a gyermekvállalásra. Tette mindezt nem véletlenül, hiszen a 143 milliós lélekszám évente 700 ezerrel csökken.
Gazdasági kérdésekről szólva Putyin a fejlődés egyik legfőbb akadályának a korrupciót nevezte. Kijelentette, Oroszország belépését a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) a többi ország nem teheti olyan alku tárgyává, amelyben a tagságtól független követeléseket fogalmaznak meg vele szemben. Az orosz elnök egyébként célul tűzte ki a rubel teljes konvertibilitásának elérését, 2007. július 1-jei határidővel. A nemzeti valuta erősítésére javasolta, hogy Oroszországban hozzanak létre kőolaj és földgáz kereskedelmével foglalkozó árutőzsdét, amely a rubelt használná. Ismételten aláhúzta azt is, hogy Oroszország pozitív szerepet játszhat az egységes Európa energiapolitikájának az alakításában, és be kívánja tartani „hagyományos partnereinek” tett kötelezettségét.