Én nem tudom, hogy most, a választások elmúltával helyes-e, illendő-e olyasmiről beszélnem, ami az abszolút többség számára kellemetlen és nem kívánatos. Magam is, amikor hallottam nemzeti-keresztény politikusokat a kampány hevében olyan kijelentésekre ragadtatni, amelyek a populációt megrögzött szokásaiban és életérzéseiben kényelmetlenül érintették, hiúságában megbántották, bűntudatát felébresztették, és maradék lelkiismeretét háborgatták, úgy véltem (most is úgy vélem), nagy és jóvátehetetlen ostobaságot követnek el, ugyanis a kampány ideje nem az igazság és az erkölcs órája, hanem a megnyerésé, hogy a megnyerés által szolgálhassuk majd az erkölcsöt és az igazságot.
Ezzel a relativitással és ésszerűséggel most felhagyok. Nincs kampány, félő, hogy nincs kit megnyerni, a megszokott élet folyik tovább. Fütyülök rá, hogy a több hónap múlva következő önkormányzati választásokon itt vagy ott a szocialista jelölt győz vagy a Fidesz üdvöskéje, úgyis tudom, rajtam nem múlik, s ha múlik is: lényegtelen. Tehát gyurcsányi bátorsággal idézem Szent Pál elhivatott apostolt, akit nem a leválthatatlan nép választott ki az elitből, hanem Jézus. „Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot feltartóztatják. Mert ami Isten felől tudható, nyilván van őbennük, mert az Isten megjelentette nékik: Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik, úgy hogy ők menthetetlenek.” Vegyük tehát úgy, hogy Pál az én Marxom, s ha ezt bárki fájdalmasnak vagy mulatságosnak tartja, idézzen fel magában néhány marxista–leninista–sztálinista–rákosista–lukácsista–kádárista–szabad demokrata aranyköpést. Hogy ismét Pált idézzem: „Magukat bölcsnek vallván balgataggá tettek.” (Róm. 1/16–20., 22.) Tehát kik ezek a balgatag menthetetlenek, s miféle igazság nevében alakítják a „közvéleményt”? Ezt a feltételezett igazságot szabadságnak, emberi jognak, politikai korrektségnek nevezik, s az úgynevezett tényekben mindig jelen lévő anyagi érdekek körül csoportosítják. Nézeteik uralják Európát, és erősen hatásuk alatt tartják az Újvilágot; a hit és a kereszténység mindenkori ellenlábasai ők, ideológiai küzdelmet vívnak az egyházak ellen, a szabad, felvilágosult ember nevében, és talán illetlenség is megkérdeznünk, valójában ki Isten ellenlábasa a Mindenségben, ha pedig Istent, a mindenséget és örökkévalóságot figyelmen kívül hagyjuk, mi az értelme ennek a küzdelemnek? A mulandóság ugyanis egyenlő a nem létezéssel.
Pál „susárolókról, rágalmazókról” beszél, akik „Isten-gyűlölők, dölyfösek, kevélyek, dicsekedők, rosszban mesterkedők…, szeretet nélkül valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok”. Kik ezek? Hogy korszerűen fogalmazzunk: a populáció mely része képviseli ezt az attitűdöt, ami általában az erkölcs negligációját is tartalmazza? Az emberek ilyenek? A konzumidióták? A létezés értelmét sohasem firtatók? Dehogy! Sokkal inkább azok, akik nevelik őket, akik szellemi táplálékukat biztosítják az úgynevezett tömegkommunikációs láncolaton keresztül. Ez az eleven láncolat a reklámból él. A reklám pedig az üzletet szolgája. Az üzlet pedig különös dolog, Jézus egyszer nem mutatkozott igazán szelídnek, amikor kihajtotta a kufárokat a templomból. Ma teljes egészében a kufárok birtokolják a nyilvánosság templomait, ma a nézettségi mutató a szentek szentje.
Sok szó esik mostanában A Da Vinci-kódról, amely jelenleg a szekularizáció egyik éllovasa. Én úgy két éve írtam erről a könyvről a Magyar Nemzetben, Gyurcsány és felesége egymás kezéből kapkodták ki 2004 karácsonyán, szóval ezt a könyvet, amely negyvenmillió példányban kelt el, károsnak és ostobának neveztem. Ha a negyvenmillió eladott példányra gondolok, azt kell hinnem, nincs sok remény. Szeretett hazánkban is elsöprő sikert aratott ez a kereszténység alapjait támadó könyv és szellem, amely, Pál szavához visszatérve, menthetetlen. Hogy a való világ mennyivel volna boldogabb és kedvesebb, ha a hit és nem a tagadás irányítaná, én nem tudom…

Újabb harckocsikkal bővült a dandár – képeken mutatjuk a high‑tech páncélos szörnyeket