Készen áll a francia Michel Fournier és sztratohajója, hogy világrekordot állítson fel augusztusban a kanadai Saskatchewan tartomány felett. A Big Jumpnak, azaz Nagy Ugrásnak elkeresztelt program forgatókönyve szerint Fournier negyven kilométeres magasságba emelkedik ballonnal felszerelt gondolájával, majd fejest ugrik a mélybe.
A 62 éves katonatiszt korántsem lelkes amatőrként készül a csúcsdöntésre: tapasztalt ejtőernyős és szükség esetén pilótaként is megállja a helyét. A magasból való ugrást már 2002 szeptemberében, illetve a következő év augusztusában is megpróbálta, de a kedvezőtlen időjárás, illetve a ballon műszaki gondjai miatt meghiúsult a terve. Az eltelt csaknem három évben a Big Jump műszaki gárdája egy modellen tárta fel, és javította ki a hibákat, majd egy új, speciális borítású ballont is megrendelt.
A csúcskísérlet végrehajtását nem a rekordhajhászás miatt határozta el, hanem – mint Fournier elmondta – szeretne hozzájárulni a biztonságos sztratoszféra-repüléshez, különös tekintettel az űrhajósoknak nagy magasságokban való mentésére, s az ezt szolgáló felszerelések fejlesztésére.
A hatalmas, orosz gyártmányú ballonból és a különleges űrgondolából álló sztratohajó körülbelül három óra alatt ér fel az ugrási magasságig. A gondola berendezései között a repülési és navigációs műszerek, oxigénpalackok mellett rádió- és videomagnók találhatók, az elért rekordok megörökítésére. Ha ugyanis Fournier sikerrel jár, akkor megdönti a szabadesési és a pilótás ballonrepülés magassági rekordját, a leghosszabb, valamint a leggyorsabb szabadesését, s átlépi a hangsebességet.
A kísérlet idején Fournier a Francia Textil Intézet által szintetikus anyagból készített űrruhát viseli. Amikor elhagyja majd a sztratohajót, az megkezdi a visszatérést. Ejtőernyők fékezik le a sebességét, sőt a puha földet érésről külön ütődést elnyelő felszerelés gondoskodik.
Fournier az amerikai Joseph Kittinger és a szovjet Jevgenyij Ny. Andrejev teljesítményét igyekszik felülmúlni. Az előbb 1960. augusztus 16-án 31 334 méterről hajtott végre ejtőernyős ugrást, felállítva a magassági, a leghosszabb szabadesési és a sebességi rekordot. Utóbbi 1962. november 1-jén 24 483 méterről ugrott, s szabadesési magassági csúcsot ért el.
Kittinger rekordugrása idején kis stabilizáló ernyőt használt, míg Andrejev csak karjaival irányította magát. Időnként ökölbe szorította a kezeit, hogy meg ne fagyjanak, de ekkor – az irányítófelületek lecsökkenése miatt – dugóhúzóba került, és komoly erőfeszítéssel tudott csak kijönni belőle. Végül sikeresen földet ért, és 9880 méterrel javította meg a világ addigi legjobb eredményét.
Ma már nem meglepő, hogy a korabeli szovjet jelentések igen nagyvonalúan számoltak be az eseményről: „Jevgenyij Nyikolajevics Andrejev őrnagy és Pjotr Ivanovics Dolgov ezredes a feladat példamutató végrehajtásáért, valamint új légi mentőeszközök kipróbálásáért és a közben tanúsított rendíthetetlen bátorságáért a Szovjetunió Hőse kitüntetést kapta.” Ma már tudjuk, hogy a léghajó gondoláját 25 608 méter magasságban elhagyó Dolgov 38 perc alatt ért le a földre, de akkor már halott volt. Mivel az ernyője kinyílt, a tragédia oka csak a ruha túlnyomásának megszűnése lehetett, ami egy látszólag kicsiny, jelentéktelen sérülés, szakadás miatt is bekövetkezhetett.
origo.hu
Orbán Viktor: A magyarokat nem lehet megfenyegetni – videó
