Érdekes-e még a kormány számára a magyar tőzsde? – tehetjük fel a kérdést azt követve, hogy ismertették a sokak által bírált intézkedési csomagot. Korábban a Budapesti Értéktőzsde vezetése azért lobbizott, hogy a kormány ne vezesse be az árfolyamnyereség-adót. Amikor kiderült, hogy ez az adónem így vagy úgy mindenképpen a befektetőket fogja sújtani, akkor a BÉT vezetése elfogadtatta, hogy államilag támogatott, a parkett növekedését segítő és a befektetői kultúrát megreformáló csomagot is hozzanak létre, ha már be kell vezetni a tőzsde élénkülését hátráltató árfolyamnyereség-adót.
Ám az elmúlt hat hónapban a kormány által adott százmillió forintos tőzsdére jutási támogatást, mely a BÉT és a kormány közötti megállapodás része, egyetlen társaság sem vette igénybe. Viszont sorban távoznak a tőzsdéről a társaságok: a felvásárlások következtében manapság tőzsdei kivezetés alatt állnak már a Skoglund és a Globus részvényei, de távozott a BÉT-csapatából az Antenna Hungária, a Brau Union és a Zalakerámia is.
Az elmúlt napok biztató jele volt, hogy a TvNetWork, amely húszmillió forintos állami támogatást kapott, a BÉT-en listázza magát, s a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől is zöld utat jelzett neki.
Felmerül a kérdés, ha a kormány tovább nehezíti a befektetők életét, s a társaságok működését is újabb és újabb, eddig ismeretlen adókkal sújtja, akkor kinek kell majd a magyar részvény, a magyar tőkebefektetés. Vagy ebben az esetben is igaz az a mondás, hogy „aki akar, menjen el”? A befektetők tavaly a 2007-es tízszázalékos árfolyamnyereség-adó befizetését benyelték, de a szeptemberben megjelenő húszszázalékos adót kinek lehet majd a torkán letolni?

Újabb bukott magyarellenes politikus gyorsítana a balszélen