Nehéz megállapítani, hogy a Gyurcsány-csomag a lakosságot vagy a vállalkozásokat terheli-e jobban. Tény azonban, hogy a célegyenesbe fordult adócsomag szerint a cégek életét hamarosan négy vadonatúj tehertétel teszi változatosabbá. Szeptember 1-jén lép életbe a szolidaritási adónak nevezett különadó, amelynek mértéke mind a társas, mind az egyéni vállalkozások esetében 4 százalék. Alapja az adózás előtti eredmény, illetve a vállalkozói bevételek vállalkozói költségekkel csökkentett része. Az adóalap meghatározásánál nem vehetők figyelembe a társaságiadó-alapot csökkentő tételek, néhány ráfordítás azonban elszámolható. Cserébe – egy támogatott módosító javaslatnak „hála” – társas vállalkozások esetében a különadóalap részét képezi a külföldi társaságtól származó osztalék.
Ugyanez az adónem jövőre már magánszemélyekre is vonatkozik, amennyiben összevont jövedelmük meghaladja a 6,050 millió forintot. Igaz, adózni csak e járulékplafon feletti jövedelemrész után kell. A 229-es számú törvényjavaslat gondoskodik arról is, hogy a bankadó kivezetése ellenére a teher megmaradjon. A hitelintézetek eredetileg 20 százalékos járadékot fizettek volna a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után, ez azonban végül 5 százalékra módosult. A várható állami bevétel azonban jottányit sem csökken majd, hiszen az adó alapja igencsak kibővült: az állami kamattámogatással érintett hitelállomány alapján keletkező kamat és kamatjellegű bevételek képezik. A Magyar Bankszövetség máris jelezte: egy piacgazdaságban a kormány nem teheti meg, hogy egyetlen ágazatot különadóval sújt, ezért az Alkotmánybíróságnál keresnek elégtételt. Aggályosnak tűnik a minimum-társaságiadó bevezetése is, ez ugyanis veszteséges cégekre is vonatkozik: az adó mértéke az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összes bevétel két százaléka.
Egyes módosító javaslatok elfogadásával kedvezőbb lesz a házipénztár-adó számítási módja. A 20 százalékos teher csak akkor lép életbe, ha a napi záróegyenleg túllép egy bizonyos szintet. Az adófizetés alsó határa pedig az adóalany éves összbevételének 0,8 százaléka, de minimum 300 000 forint lesz. A jogszabály nem vonatkozik a hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra, a napi készpénz-záróegyenleg pedig jelentősen csökkenne a szerencsejátékok szervezőinél.
Új adónemek bevezetése mellett a kormány a már létezőket is tovább emeli: október 1-jétől 15-ről 25 százalékra nő az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) mértéke, a vállalkozások járulékalapja pedig a minimálbér kétszerese lesz. Igaz, ha egy-egy dolgozó tényleges jövedelme nem éri el a minimálbér dupláját, október 12-ig kérhető mentesség a kétszeres járulékfizetés alól az APEH-tól. Persze kérdés, hogy a kilátásba helyezett sok ezer adóellenőrzés fényében hányan mernek majd szerény anyagi körülményekről beszámolni az adóhatóságnak. További megszorítás, hogy szeptember 1-jétől 20 százalékos elvonás terheli a kamat- és tőzsdei árfolyamnyereségnek minősülő jövedelmeket is, november 1-jével mégsem szűnik meg a tételes eho, és elmarad a 2007 elejére ígért 3 százalékpontos tb-járulék-csökkentés is. 44-ről 54 százalékra nő az adóköteles béren kívüli juttatások személyi jövedelemadója, sőt bővül az adóalap, és ide sorolják a cégtelefon magáncélú használatát is. A jogszabályokban ugyanakkor szó sem esik arról, hogy ezeket a terheket csupán átmenetileg vezetik be, márpedig a gazdasági kamarák korábban jelezték: a megszorításokat csak egy-két éven keresztül tűrik meg.
A lakosságot az áfaemelés érinti legérzékenyebben: az Érdekegyeztető Tanács javaslatát semmibe véve, mégis 20 százalékra nő a jelenlegi 15 százalékos kulcs. Szűkül az szja-kedvezmények köre, a megmaradók pedig összesen évi százezer forintig vehetők igénybe.
origo.hu
Kettészakadt az ország: óriási hőmérséklet-különbség északon és délen
