Avállalkozók bankja, azaz a Magyar Fejlesztési Bank juttatja majd el a fejlesztési pénzeket a vállalkozásokhoz és az önkormányzatokhoz – ezt a kormány már a választások előtt bejelentette. A kereskedelmi bankok most attól félnek, hogy kimaradnak ebből az elvben 8 ezermilliárd forintos üzletből.
A kereskedelmi bankok vezető körében komoly aggodalmak fogalmazódnak meg azzal kapcsolatban, hogy a második Nemzeti fejlesztési terv részeként lehívandó támogatások közvetítésében nem kapnak megfelelő szerepet – értesült a Napi Gazdaság. A banki vezetők szerint sokkal drágább lesz, ha az állam a maga teremtette szervezeti kereteken belül kívánja létrehozni azt az infrastruktúrát, ami a beruházások ellenőrzéséhez szükséges.
Márpedig a fejlesztési forrásokat nemcsak elnyerni nehéz, de megtartani is. Ismert annak a vidéki hulladéklerakónak az esete, amelyet műszaki hibák miatt nem tudtak üzembe helyezni, az EU pedig viszszaköveteli a támogatást. A kereskedelmi bankok most arra készülnek, hogy nemcsak pénzügyileg ellenőrzik a beruházásokat, hanem a műszaki tartalom tekintetében is, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő a továbbiakban. Az EU nem folyamatában ellenőrzi a projektek megvalósítását, a végeredményre kíváncsi. Ha valamilyen okból a produktum nem egyezik meg azzal, amit a pályázó a dokumentációban rögzített, akkor az uniós hivatalok a támogatási összeg visszafizetésére kötelezik a beruházót.
Külön engedély nélkül. Akár több száz millió forintos fejlesztési hiteleket is nyújthat majd az MFB uniós engedélyezési procedúrák nélkül. A január 1-jétől életbe lépő új rendszer az eddigi 100 ezer euróról 200 ezerre növeli a támogatási összeget és a márciusban napvilágot látott, a tiszta támogatást előnyben részesítő elképzelésekkel szemben a hitel típusúakat részesíti előnyben. Mindez azt eredményezi, hogy a pénzintézet külön brüsszeli engedélyezés nélkül akár 450–550 millió forintos fejlesztési hiteleket is nyújthat a vállalkozásoknak.
origo.hu
Orbán Viktor: Már megint Bognár Gyuri a király!
