Ausztriában ismét Schüssel győzhet

Wolfgang Schüssel győzhet a vasárnapi választásokon, de az osztrák Néppárt egyedül aligha szerezhet többséget a parlamentben. A lakosság szerint a legjobb megoldás az, ha ismét nagykoalíciót kötnek a szociáldemokratákkal.

Egész Európa csodát várt az osztrákoktól, amikor szomszédaink az év elején átvették az Európai Unió soros elnökségét. S bár Bécs fél év alatt nem találhatott gyógyírt a közösség összes intézményi és strukturális bajára, Ausztria újból megmutatta milyen ügyes diplomáciai mesterfogásokra képes. Elég csak a Horvátországgal megkezdett csatlakozási tárgyalások körüli manőverekre, a sikeresen lebonyolított EU–Latin-Amerika-csúcsra vagy a Koszovó-tárgyalások formájában testet öltő balkáni térnyerésre gondolni. Ez pedig vitathatatlanul Wolfgang Schüssel kancellár és csapatának érdeme. Schüssel immár negyedszer vezeti Néppártját (ÖVP) a választásokon, a felmérések szerint esélye is van a győzelemre, parlamenti többséget viszont nem szerezhet.
A kisebbségi kormányzás forgatókönyvét a legtöbb elemző annak buktatói miatt elveti, úgy tűnik azonban, hogy a lakosság számára nem lenne riasztó, ha az ÖVP a várhatóan két százalékkal lemaradó szociáldemokraták (SPÖ) felé fordulna. A hat évvel ezelőtti fájdalmas európai szankciókról ma már kevesen beszélnek, azt azonban maga Schüssel árulta el egy nemrégiben tett nyilatkozatában, hogy az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) nem tartja jó lakótársnak a Ballhausplatzon, nem is kíván újból koalícióra lépni vele. Ráadásul még a 37 százalékon álló ÖVP és a tízszázalékos támogatást magáénak tudó, Heinz-Christian Strache vezette FPÖ kényszerházassága sem lenne elég a többséghez. Szemben az ÖVP–SPÖ-koalícióval.
Alfred Gusenbauer sosem akart asztronauta vagy futballedző lenni – idézett a róla készült portréban egy, az SPÖ-vezér édesanyjával készült korábbi interjút a Die Presse. Gertrud asszony szerint fia vágya már gyerekkorában is az volt, hogy egyszer Ausztria kancellárja lehessen. Erre pedig a szocdemek 46 éves vezetőjének egyszer már majdnem megadatott a lehetőség, ám ha október 1-jén nem győz, sokak szerint örökre elbúcsúzhat álmától. A korábban az EU bővítését támogató, az iraki háborút viszont elítélő Gusenbauert jó szónoknak tartják, akinek az ellenzéki SPÖ élére történt kinevezésekor azt a feladatot szánták, hogy az ÖVP-vel szemben állók és a kiábrándult liberálisok megnyerésével szilárdítsa meg a balközép pártot. Közben nem hagyott kétséget afelől, hogy lehetséges jövőbeni partnerének a jelenleg 11 százalékos támogatást élvező zöldeket tekinti, amelyeknek hatvankét esztendős vezetője, a választásoknak pártelnökként immár harmadszor nekiinduló Alexander Van der Bellen az osztrák soros EU-elnökség idején igencsak „véznának” minősítette Bécs programját.
Bejuthat még a parlamentbe a független Hans-Peter Martin, aki legutóbb a magyar kormányt is kellemetlenül érintő pártfinanszírozási botrány kirobbantásával került a középpontba. A politikus személye garancia lehet arra, hogy a képviselőknek a következő években se lehessen egy nyugodt perce sem.