Elkészült a szakértői kormány névsora

Egyéves mandátumú, korlátozott hatáskörű, széles körben elfogadott bal- és jobboldali értelmiségiekből álló, mind az öt párt által támogatott szakértői kormányra tett javaslatot a Nézőpont Intézet. A szellemi műhely szerint a reformokkal kapcsolatban négy nemzeti kerekasztalt is létre kellene hozni.

Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság elnökét – aki 1994– 1998 között MSZP-s országgyűlési képviselő volt – javasolja egy szakértői kormány élére a Nézőpont Intézet – mondta el tegnap Mráz Ágoston Sámuel, az önmagát konzervatív–liberális szellemi műhelyként meghatározó intézet kutatásvezetője. Ismert: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke vetette fel a napokban, hogy a következő országgyűlési választásokig egy ilyen kabinetnek kellene vezetnie az országot.
Mráz kifejtette: ők egy egyéves mandátummal rendelkező, széles körben elfogadott, jobb- és baloldali értelmiségiekből álló és mind az öt parlamenti párt által támogatott szakértői kormányt tartanának a legcélravezetőbbnek. A javaslat szerint a köztársasági elnök 2007. október 7-re és 21-re tűzné ki a parlamenti választásokat. Abból indultak ki, hogy az államháztartás helyzete tragikus, hasonló helyzetben lévő országokban (Olaszország, Spanyolország, Románia) pedig ez a megoldás bevált. Az öt párt a szakértői kormányt létrehozó megállapodásukban kötelezettséget vállalna arra, hogy az általuk megállapított témakörökben a kabinet előterjesztéseit támogatja. A kormány azonnali intézkedésekkel végrehajtaná a költségvetési kiigazítást, valamint kidolgozná a szükséges reformokat. A jelenlegi kormány ugyanis morálisan és szakmailag is elvesztette alapját ahhoz, hogy sikeres reformokat hajtson végre, minden társadalmi-gazdasági szereplővel összeveszett. Az azonnali intézkedések sorába tartozna például a Gyurcsány-csomag visszavonása, a vállalkozások terheinek csökkentése, az idei költségvetés felülvizsgálata – ismertette Mráz Ágoston Sámuel. A Nézőpont Intézet a reformok kidolgozására négy nemzeti kerekasztal összehívására tett javaslatot az adózás, a közigazgatás és regionális reform, az egészségügy és a felsőoktatás ügyében. Konkrét javaslatokat is megfogalmaznak, mint például, hogy vizitdíjat csak az indokolatlan riasztás és orvos–beteg találkozók után kellene fizetni.
Az intézet „a nemzet legjobbjaiból” álló kormányra is javaslatot tett. Pénzügyminiszternek Surányi György volt jegybankelnököt, gazdasági és közlekedési miniszternek Bod Péter Ákos korábbi ipari minisztert és jegybankelnököt, oktatási és kulturális tárcavezetőnek Pozsgay Imrét, Gottfried Pétert, az Európai Ügyek Hivatalának vezetőjét külügyminiszternek, Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyészt igazságügyi és rendészeti tárcavezetőnek, Szaló Pétert, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal volt elnökét önkormányzati és területfejlesztési miniszternek, Tulassay Tivadart, a SOTE rektorát egészségügyi miniszternek, Ferge Zsuzsa szociológust szociális és munkaügyi miniszternek, Deák János volt vezérkari főnököt honvédelmi miniszternek, Hajós Béla volt helyettes államtitkárt környezetvédelmi és vízügyi miniszternek javasolják.
Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke annyit reagált a felvetésre: „alkotmánybíró nem lehet a kormány tagja”. Ferge Zsuzsa abszurdnak, „hátborzongatónak”, alkotmányellenesnek, a politikát és a gazdaságot veszélyeztetőnek tartotta a szakértői kormányt. Danks Emese kormányszóvivő szerint jelenleg legitim kormánya van az országnak, és „a miniszterelnököt Gyurcsány Ferencnek hívják”.
Emlékezetes, tavaly a parlament azt a Sólyom Lászlót választotta meg államfőnek, akinek jelölését nem egy párt, hanem a civil Védegylet dobta be a köztudatba.