Jövőre uniótag lesz Románia és Bulgária

Tegnaptól már tény: mi, magyarok másfél millió lélekkel többen leszünk az Európai Unióban január elsejétől. Románia és Bulgária megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását ahhoz, hogy 2007-től az EU tagjává válhasson.

A bizottság döntését ugyanakkor olyan szigorú feltételekkel párosította, amilyeneket még soha nem támasztottak egyetlen új belépővel szemben sem. A jelentés szerint „Bulgária és Románia is további előrelépéseket tett tagsági felkészülésében, bizonyítva képességüket az EU-alapelvek és -jogszabályok alkalmazására 2007. január elsejétől”. Azonban a dokumentum számos területen (mindenekelőtt az igazságszolgáltatásban, az EU-pénzek felhasználásában és az élelmiszer-biztonságban) jelez továbbélő problémákat, ezért a két államban zajló eseményeket az Európai Bizottság továbbra is figyelni fogja, s szükség esetén – a belépéstől számított három éven belül – szankciók, védzáradékok is életbe léptethetőek ellenük.
*
Az Európai Bizottság jelentése szerint mind Romániának, mind Bulgáriának rendszeresen be kell számolnia a reformok terén elért előrehaladásról: az első ilyen jelentéseket 2007. március 31-ig kell benyújtaniuk. A jelentés foglalkozik a kisebbségek romániai helyzetével is – számolt be az MTI. A dokumentum szerint a kisebbségvédelem terén csak korlátozott előrehaladásról lehet beszámolni. „A nemzeti kisebbségek státusáról szóló s az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, illetve a multikulturalitás alapelveit leszögező törvénytervezetről még mindig csak vitáznak a parlamentben. Ezt a törvényhozási folyamatot behatóan követni kell” – olvasható a dokumentumban, amely ezt követően a romák helyzetével foglalkozik részletesebben.
Magyarország üdvözli, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1-jén csatlakozhat az Európai Unióhoz – közölte a Külügyminisztérium szóvivői irodája tegnap. A minisztérium közleménye szerint ugyanakkor a csatlakozással nem fejeződik be a két ország felkészülése: mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok folyamatosan figyelemmel kísérik majd a jelentésben is felsorolt további feladatok teljesítését.
Lapunk brüsszeli tudósítójának kérdésére Gál Kinga elmondta, nem meglepő számára, hogy egyetlen alkalommal sem említették meg a magyar kisebbséget a Romániáról szóló országjelentésben. A néppárti képviselő szerint ugyanakkor mégis előrelépés az ötvenoldalas dokumentum, mostantól fogva keleti szomszédunk nem kezelheti belügyeként a magyar közösség helyzetét, azt ugyanis az EU a csatlakozást követően ellenőrizni fogja. A szocialista Tabajdi Csaba ugyanakkor közölte, jó hír, hogy a kisebbségekkel foglalkozó fejezet épp a magyarokkal kezdődik. A politikus nyilatkozatával ellentétben a dokumentumban egyetlen alkalommal sem említik a magyarokat, szemben a cigánysággal, amelyet kilencszer.
– Nem kétséges, hogy Románia és Bulgária mielőbbi csatlakozása egész Európa békéjét, jólétét és stabilitását szolgálja – jelentette ki írásos hozzászólásában Lévai Katalin. A szocialista képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban kiemelkedő hangsúlyt kell, hogy kapjon az alapvető emberi jogok védelme, az intolerancia, a rasszizmus, valamint a diszkrimináció minden formájának leküzdése. „Sajnos a két ország ezeken a területeken súlyos hiányosságokban szenved – hangsúlyozta a jogi bizottság magyar alelnöke.
Szent-Iványi István szerint a csatlakozás új lehetőségeket nyit, nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a csatlakozással a még nyitott kérdések nem oldódnak meg. Romániában további erőfeszítések szükségesek a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvény elfogadása, az önálló magyar nyelvű állami felsőoktatás megteremtése és az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása érdekében – vélte a liberális képviselő.