Miután a szabad kunok jogait megnyirbálták, száz év múlva sem törődtek bele. Nyugodtan megírhatja, hogy nekünk egy-két évtized meg sem kottyan – mondja Kovács Sándor, és érezhetően biztos az igazában. A Kazah–Magyar Baráti Társaság és a Kunszövetség oszlopos tagja sok karcagi polgárral együtt nem érti, a Külügyminisztérium miért kezdeményezte a tiszteletbeli kazah konzul visszahívását. Horváth László megbecsült ember Budapesten, Karcagon és a távoli Kazahsztánban egyaránt, ráadásul a diplomáciában meglehetősen szokatlan módon a magyar kormány a kazah felet hozta kellemetlen helyzetbe, amikor mondvacsinált indokkal eltávolította posztjáról. Május 17-én a külügy szóbeli jegyzékben kezdeményezte a hivatalát 1998 óta ellátó Horváth elmozdítását. Mindezt egy olyan büntetőeljárásra hivatkozva kezdeményezték – a nemzetközi diplomáciában el nem utasítható módon –, amelyben nem született jogerős ítélet, ráadásul a jegyzék konkrétumok megjelölése nélkül más jogsértéseket is felró Horváth Lászlónak. Információink szerint egy tíz éve húzódó csődbűntettről van szó, amelyben a főkonzult azonban senki sem marasztalta el, éppen ezért megilletné az ártatlanság vélelme. Így gondolják ezt a kunok is, hiszen nagyszabású demonstráción álltak ki a népszerű diplomata mellett.
– Nemcsak Karcagról, de az ország más részeiről is érkeztek velünk szimpatizálók – meséli Kovács Sándor. – A kun szolidaritás jegyében Kiskunmajsáról, Törökszentmiklósról, Kisújszállásról és Budapest környékéről is jöttek barátok, ismerősök. Összesereglettünk, s aztán tíz lóval, huszárokkal hagyományőrzőkkel felrándultunk a fővárosba, egyenesen a Bem rakpartra. Ott aztán erős rendőri biztosítás mellett Szűcs Szergej minisztériumi főosztályvezetőnek átadtuk a petíciónkat. Most várjuk, mi lesz, de ha kell, újabb demonstráción teszünk hitet a kun–kazah barátság mellett.
Varga Mihály, Karcag országgyűlési képviselője azt mondja, ha kell, ő is részt vesz az újabb megmozduláson. Mint mondja, a kazah kapcsolat a közös gyökerek, a kipcsak származás miatt különösen fontos a nagykunsági embereknek. – A magyar kormánynak ki kellett volna kérnie a város véleményét a szóban forgó ügyről – szögezi le Varga Mihály. – A döntés különösen azért fájó, mert nagyon jól működő, gyümölcsöző kapcsolatokat alakítottunk ki a kazah állammal. Kulturális napokat rendeztek Karcagon, működő testvérvárosi kapcsolatunk van, turkológusok fordulnak meg a Nagykunságban, könyveket adtunk ki közös történelmünkről. Magyarországon talán nem annyira köztudott, de Kazahsztánban nagyon kedvelik a magyarokat, s ez a tény a gazdasági lehetőségek, a történelmi és a kulturális kapcsolatok miatt egyaránt igen fontos. Ebben a folyamatban a karcagi székhelyű kazah konzulátus fontos szerepet játszott. A Külügyminisztérium döntése miatt tervezem, hogy a magyarországi török ajkú diplomatákhoz fordulok, és tájékoztatom őket a történtekről, a kialakult helyzetről.
A Göncz Kingának címzett petícióban a tiltakozók egyébként azt követelték, hogy a szaktárca által elkövetett hibát mihamarabb hozzák helyre, Horváth Lászlót nyilvánítsák alkalmasnak a tiszteletbeli konzuli poszt betöltésére, és erről értesítsék Kazahsztán budapesti nagykövetét. Mindezen túl azt kérik a külügyminisztertől, hogy vizsgálja ki az ügyet, és nevezze meg a felelősöket.
– A kazahok nem hivatalos beszélgetésben elmondták nekünk, értetlenül és megdöbbenéssel fogadták a magyar külügy intézkedését – mondja Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. – Ami pedig a városunkban élők véleményét illeti, mondhatom, nagy a felháborodás. Mi semmiféle változtatást nem szeretnénk, nem új konzulra, hanem az eddigire, a munkáját kiválóan végző Horváth Lászlóra van szükségünk.
A döntés utáni napokban Karcagon fekete lepellel takarták le a Kazah Köztársaság konzulátusának névtábláját, mintha valamely hozzátartozóját veszítette volna el valaki. Valójában pontosan ez történt: ostoba, légből kapott ötlet alapján a Külügyminisztérium döntéshozói felelőtlenül szétzilálnának egy határokon és földrészeken átívelő testvéri kapcsolatot, amelynek politikai, gazdasági és kulturális értéke felbecsülhetetlen hazánk számára. S amely cseppet sem mellékesen példát mutat az Európai Uniónak és az egész világnak szolidaritásból, barátságból, nyitottságból.
A kun öntudatot, keménységet és állhatatosságot ismerve azonban egészen biztos, hogy itt még nincs vége a történetnek.

Záporokkal és erős széllel érkezik a hidegfront