Lesújtó világbanki kritika hazánkról

Több szempontból is negatív kivételként értékeli hazánkat a Világbank tegnap közzétett jelentése, amely nyolc új uniós közép- és kelet-európai ország gazdasági kilátásait hasonlítja össze. A nemzetközi szervezet kutatói szerint a gazdasági növekedés alól mindössze Magyarország kivétel, ahol a pénzügyi megszorítások nyomán jelentősen lelassul a bővülés üteme. Az előrejelzés értelmében az idei évhez hasonlóan jövőre is hazánk produkálja majd a leglassúbb növekedést, várhatóan 2,5 százalékos ütemmel. Az infláció tekintetében szintén a rangsor végén állunk, miután jövőre 6,5 százalékos éves hazai pénzromlásra számít a Világbank.
Az államháztartás terén ugyancsak a magyar mutatók a legroszszabbak: a Világbank kötelezőnek tartja a magyar költségvetés mielőbbi rendbetételét, valamint azt, hogy a kiadásokat érintő reformok végre elinduljanak. Az Új egyensúly elnevezésű program ugyan adóemelések sorát tartalmazza, amiket a következő években majd az ellátórendszerek reformja is követ, ennek ellenére komolyak az aggályok azzal kapcsolatban, hogy 2009-re a kormány valóban tudja-e csökkenteni háromszázalékos szintig az államháztartás hiányát – fogalmaz a jelentés. A Világbank kimutatása szerint a vizsgált országok közül a befektetők hazánkat ítélik messze a legkockázatosabbnak, s a magyar hiány finanszírozásánál várják el a legmagasabb kamatprémiumot. A gazdasági bizalmat mutató index ugyancsak hazánkban a legalacsonyabb. Az eurót a vizsgált tagállamok közül hazánk vezetheti be a legkésőbb: a Világbank szerint 2009-ben csatlakozhatunk az euró előszobáját jelentő ERM–II rendszerhez, az uniós valuta átvételénél pedig a legnagyobb kockázatot a magas államadósság és a jelentős költségvetési hiány jelenti.

Az adóemelés nem megoldás. A felelőtlen állami gazdálkodás a magángazdaságra is károsan hat. Ennek első jeleit már jól lehet látni: hat helyet estünk vissza a Világgazdasági Fórum versenyképességi ranglistáján – jelentette ki Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tegnapi konferenciáján tartott előadásában. A jegybank elnöke hangsúlyozta: a magas adók, a túlzott bürokrácia és a korrupció az elsődleges okai annak, hogy a magyar gazdaság folyamatosan veszít vonzerejéből. A magas alapkamat a vállalkozásokat is sújtja, a cégek drágábban jutnak hitelhez. A túlköltekezésből fakadó problémák megoldását nem az adóemelés jelenti, hanem a kiadások csökkentése – fogalmazott Járai, aki szerint a konvergenciaprogram a magyar gazdaság számos problémáját nem kezeli. A reformokat társadalmi támogatottság nélkül nem lehet bevezetni – állapította meg Járai, aki szerint nem könnyű feladat úgy támogatottságot szerezni, hogy bevalljuk: eddig végig hazudtunk.